2011. április 25., hétfő

2011. április 24., vasárnap

A Dunán Mamával és Ágival...





Fagyizni voltunk Mamával és Zsuzsival





2011. április 14., csütörtök

Kirándulás Budapestre

Szerda délután egyszer csak úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk Zsuzsit Pesten... Mamac, Ági, Bence és én mentünk látogatóba.



Bencének nagyon tetszett, hogy a Zsuzsiék ágya egy galérián van, rögtön fel is ment a Zsuzsi és a Mamac segítségével.
Később elindultunk sétálni, körülnézni a környéken.
Azt gondoltuk, szükségünk van egy kis kikapcsolódásra, hiszen mindannyian nehéz időszakon megyünk most keresztül, meg Bencének amúgy is kajaidő volt, ezért bementünk a McDonald’s-ba a nyugatinál.
Amíg Ági és a Mamac a pultnál álltak, addig mi a Zsuzsival és a Bencével üres asztalt kerestünk. Kicsit lemaradtam tőlük, s mire utolértem őket azt láttam, hogy Bence a földön ül és sikítja, h "habos fagyi!".
Végül is találtunk egy asztalt és leültünk. Bencus szinte falta a sajtburgert, meg kanalazgatta a
fagyit. Ági megmutatta neki, hogy dugdossa be a sült krumplit a fagyiba... attól kezdve úgy ette.


Visszafelé bementünk a nyugati pályaudvarra, megnéztük messziről a vonatokat. Megbeszéltük, h ha jó idő lesz, elmegyünk vonattal az állatkertbe családi kirándulásként.


A hazafelé utunk, eléggé kalandosra sikerült, mert útközben elromlott Ági kocsija... de erről nem itt és nem most... Hanem itt, ha érdekel KATT IDE

2011. április 8., péntek

Videók

Ezek a videók még 2-3 héttel ezelőtt készültek.
Felteszem most, hogy kicsit felvidítsam a blogot.









2011. április 2., szombat

Itt van velünk...

Hiszek abban, hogy elhunyt szerettünk, ha akar tud nekünk üzenni... Abban is hiszek, hogy a gyerekek, és a kisállatok látják őket.
Nem beszélünk Bencének róla, nem stresszeljük, épp eléggé megviseli a sok fekete ruhás sírós ember látványa... Azt mondjuk neki, hogy fáj a fejünk, azért sírunk...

Amikor a MAMAC, vagy a PAPAC eljött hozzánk, Bence mindig kereste a másikat, aki épp akkor nem jött.
Most, amikor MAMAC és a ZSUZSI beléptek az ajtón, Bence nem kérdezte meg, hogy "PAPA???"
Persze, hogy nem, hiszen Ő is jött, Ő is itt volt...
Akkor éjjel, felébredtem 3 óra körül és sírógörcs jött rám... kimentem sírni, h ne keltsek fel senkit.. égett még a mécses, amit nappal gyújtottunk meg... Leültem a fotelba, ablak ajtó csukva... csak bőgtem, bőgtem.. egyszer csak elkezdett iszonyatosan lobogni a láng...
Éreztem, ahogy a vállamat simogatja, majd szépen elmúlt a sírásom, nem tudtam tovább sírni... és elaludtam...

Ma pedig... Bence TV-t nézett apujával, én pedig dolgom végeztem a konyhában, mint szoktam.. Egyszer csak megszólalt Bence:
-PAPA MONDTA, NYUGI ANYA...

Itt van velünk... tudom...

Internetes barátnőm, Rami találta, s küldte Nekem ezt a verset vígasztalásul:

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, Te pedig Te. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken.

Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.

Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel A nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.

Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."

Ezt a videót pedig az Ági találta a gépén:

2011. április 1., péntek

Elment... Felfoghatatlan...:'((((((




Elment, itt hagyott minket apukám...:'(
Régóta cukorbeteg volt, amiből magával hozott több betegséget is. Ma mégsem ez volt az ok, ami elvette tőlünk Őt....:'(
Infarktust kapott, de az orvosok nem tudtak már segíteni rajta.:'(

Szerettem Őt... Úgy gondolom, hogy engem sosem bántott, mindig jó volt a kapcsolatunk...
Még fel sem fogtam igazán, hogy mi is történt... Amikor eszembe jutnak róla emlékek, vagy kezembe kerül egy tárgy, amiről eszembe jut, olyankor sírógörcs tör rám.
Most be vagyok nyugtatózva, így tudom ezt a bejegyzést leírni, bár itt a gombóc a torkomon, fojtogat a sírás.
Hálás vagyok neki... Hiszen amikor annyira a padlóra kerültünk anyagilag, ő nekiindult a városnak, és ment munkát keresni, amiből minket is ki lehet rángatni a kakiból...

Régebben is csinálták ők ezt az építőipari melót a Tibivel, s most megint összejött.
Összefogtak hát... Apum elvállalta a munkákat, beletette az összes vésztartalék pénzét, amiből a munkához kellő anyagot megvették, majd ketten güriztek ezerrel... Mindegy volt, hogy hétközben, hétvégén, ünnepnapon... mindig csinálták, hogy határidőre kész legyenek, és jöhessen a következő.
Mondhatni, hülyére dolgozták magukat, még egy esetleges betegség, láz sem állította meg őket.
Egy idő után apu ki tudta venni az ő betett pénzét, és a cég önállóan tartotta fenn magát.
Ettől kezdve a kemény közös munkából közössé vált a bevétel és a kiadás is...

Így történhetett meg az, hogy szépen lassacskán ki tudtam fizetgetni a nagyon elmaradott csekkjeimet... Persze még nem fogyott el, de már koránt sem annyi, mint ahonnan indultunk...

Hálás vagyok Neked APU!!! Köszönöm!!!
Nagyon szeretlek!

Tudom, hogy mint mindennek, ennek is meg van az oka, hogy miért mentél el, miért most, és miért ilyen fiatalon... de mégsem értem!!! Felfoghatatlan, érthetetlen, megmagyarázhatatlan!!!
Hiszen még csak 56 éves voltál!!!


NYUGODJ BÉKÉBEN APUKÁM!!!

"Fények felé sietsz most a kikövezett úton,
Hátra sem tekintesz, már nem aggódsz a múlton.
Emelt fővel fentről nézel, nagy-nagy messzeségből,
Mi itt némán hallgatunk féltett büszkeségből...
Keserű a fájó búcsú, mardosó a bánat,
De te csak menj, ha menned kell, tárd ki angyalszárnyad.
Búcsúznunk kell Tőled, te már szebb világba értél,
Levetetted a földi gúnyát, fényes angyalruhát vettél! "


A temetésről itt

2011. március 26., szombat

Kicsilány... szitu szitu...:))))



És íme az eredeti... Nem annyira látható, de Bence pont úgy mutogat kezével mint a csávó a klipben.


2011. március 23., szerda

Óvodás


Ma beírattam Bencét az óvodába.
Nem terveztem a beíratást az idén, de ma mégis meggondoltam magam...

Itt volt nálunk a MAMAC, és úgy gondoltuk, hogy elsétálunk a postára és a boltba még ebéd előtt. A posta felé vezető úton az óvoda mellett mentünk el.
A bejáratnál ott állt egy óvónéni, aki megszólított bennünket, kérdezte, hogy megyek-e ma beíratni Bencét.
Mondtam neki, hogy nem igazán szeretném még az idén, ráérünk jövőre, hisz GYES-en vagyok, utána pár hónapig még főállású anyaként -amíg a Katca nem lesz 18 éves- együtt lehetek a kisfiammal. Azt is mondta az óvónő, hogy nagyon kevés a 2-3 év közötti gyerek.
Amíg beszélgettünk, odajött az óvodavezető is, aki rábeszélt, hogy iratkozzunk be, így amikor hazaértünk a postáról, összeszedtem a papírokat amik kellettek, és átsétáltam az oviba beíratni a fiatalembert... Bence addig a MAMAC-al és az Ágival otthon maradt.

Szóval PINTÉR BENCE a mai naptól hivatalosan óvodás... Pedig még csak most született...

2011. március 17., csütörtök

Mint a nagyfiúk...

Mint a nagyfiúk, úgy aludt ma el, többször is.

Már nagyon le szeretném szoktatni Bencét a cicizésről... Fáj is, kellemetlen is, hogy mindig, mindenhol... Ráadásul amikor szopizik, olyankor a kezeivel muszáj piszkálnia valamit, s ez a valami általában a másik mellbimbóm..:(
Nos ma reggel megint úgy aludtunk, úgy ébredtünk, hogy én kicsavarodva fekszem úgy, hogy a kisembernek kényelmes legyen elérni a ciciket...
Felkeltünk, kimentem a konyhába, és megpróbáltam eltüntetni az előző esti mosogatni valót, s közben nekiláttam kávét főzni.
Bence addig apujával maradt a szobában... egyszer csak gondolt egyet, kijött utánam és hívott menjek vele vissza az ágyba...
-Ciccanya, ciccanya- így szokott hívni, ha cici kell neki...
Édes, aranyos, imádom... de ilyenkor kisebb gutaütést kapok, hogy már megint nem tudom elvégezni a dolgom, mert mennem kell feküdni... Nagyon sokszor csinálja ezt velem napközben. Szinte egész nap ez megy:(
Mondtam is neki, hogy oké.. de most akkor először is reggelizzen, addig én megcsinálom a dolgomat, majd ha utána is így gondolja, akkor mehetünk cicizni...
Nem igazán tetszett az ötletem neki, ezért elkezdett hisztizni, amitől aztán olyan mérges lettem, hogy jól össze is vesztem vele.
Ha nem tud várni, akkor nem lesz "ciccanya", pláne, hogy már megint reggelizés helyett akar engem.
Mérgemben bekentem a cicimet a körömrágás elleni szerrel, amit direkt erre a célra vettem, majd mondtam Bencének, hogy sajnos elromlott megint a cicim.
Napközben többször is hívott feküdni, bújt hozzám... vállamra, hasamra, cicimre feküdt, és talán megértette, hogy most rossz a cici.
Voltak hullámai, amikor sírdogált, hogy cici, cici... de mondtam, hogy rossz, olyankor lepihizett rám.
Este fürdés után aztán azt gondoltam, hogy megkapja a cicit elalváshoz, de amikor megpróbálta, még mindig érezte a rossz ízt, ezért szomorúan ráfeküdt a cicimre, és békésen elaludt...

...mint a nagyfiúk...

Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz az éjszakánk... és a további napjaink.

2011. március 13., vasárnap

Betegség :(


Kicsit köhécselt hétfőn, ezért elvittem a doktornőhöz. Ki tudja.. hiszen nem szeretném ha megint rájönne a krupp.
A doktornő csak orrcseppet javasolt. Mindenesetre írt ki antibiotikumot is Zitrocin-t, de mondta, hogy csak akkor kell kiváltanunk ha rosszabbodik Bence állapota.
Estére aztán még jobban köhögött, nyitott ablaknál aludtunk, így nem fulladt... Napközben STODAL-t adtam neki, estére CETIRIZIN cseppeket.
Másnap éjjel belázasodott. Délután ki is váltottam az antibiotikumot, de nem kezdtem el neki adni, mert nappal jobban volt.
Éjjel megint lázas volt, de aztán nappalra elmúlt a láza és sokkal jobban lett.
Pár napig aztán nem is volt láza, és a közérzete is sokat javult. Szombat éjszaka aztán megint nagyon belázasodott, így ma reggel elkészítettem az antibiotikumot és elkezdtem neki adni.
Lázas... és hasmenése is van...
Remélem hamar rendbe jön...

2011. március 5., szombat

Nézz csúnyán Bence! - videó

Zsuzsi megkérte Bencét, hogy nézzen csúnyán:)

2011. február 27., vasárnap

Tibcsi szülinap

Szombaton tartottuk meg a Tibcsi szülinapját.
Pénteken megsütöttem a tortát, és előkészültem az ebédhez hozzávalókkal.

A menü:
Mátrai borzaska
Májas töltelékkel rakott dagadó
Rizibizi

Mindezt saját készítésű majonézből készített tartárral és/vagy fokhagymás tejföllel kínáltam.

A torta is különleges volt. Külsőleg nem igazán volt szép... viszont annál finomabb lett:)



Tejszínes-barackos nagyon kellemes lágy ízű sütemény, melynek a receptjét nagyon régen egyszer láttam a paprika TV-n, s kicsit átalakítva szoktam nagyon ritkán csinálni.

...és akkor most képekben is








Nem lehet elég korán kezdeni...?

Épp egy fél perce, hogy a Tibcsi elment a géptől... Ő már ott is termett a monitor előtt, fejére tette a fejhallgatót és már mondta is a magáét... ahogy a bátyja szokta.





2011. február 25., péntek

Szókincs

Tündérkém szókincse óriási léptekkel bővül.
Már 4-5 szót is mondatba foglal.
A nehezebb szavakat is megpróbálja kimondani.

DUKAC - LUKAS

SEGÍCC - SEGÍT,SEGÍTS
MUTACC - MUTAT
VÁJACC - VÁLASZT

...stb

2011. február 9., szerda

2 éves státuszvizsgálat

Szerdán a két éves státuszvizsgálatra kellett mennünk a védőnőhöz.
14 kg és 92 cm Bence.
Kérdésekre kellett válaszolnom, aminek az eredményeként az jött ki, hogy Bence a korának megfelelő súlyú, fejlődésű, illetve korához képest kicsit magasabb, de ez nem vészes:)

Valószínű, hogy elsők között lesz az oviban a tornasorban.:)

Boldog 2. születésnapot Bence!!!

2011. február 8., kedd

Ági ajándéka

Holnap, a szülinap napján akart Ági jönni felköszönteni Bencét, de sem nekünk, sem neki nem lett volna jó az a nap, ezért ma este jött.
Már jó régen megvette neki a szülinapi ajándékot, és alig várta, hogy átadhassa, de végül kibírta...
Hozott egy tortát is, egy cicás marcipánnal:), amibe Bence rögtön bele is harapott.
Na de, beszéljenek a képek, a videó...






2011. február 4., péntek

A szülinapi buli



Ma tartottuk meg Bencém szülinapját.
Rendeltem neki a RANDEVÚ cukrászdában egy különleges csokitortát, ami nem csak szép, de nagyon finom is volt.

Mivel félő volt, h ebéd után Bence hamar elálmosodik, így a tortázást előrehoztuk ebéd előttre:)

Vicces volt, amikor a virággyertyát rosszul gyújtottuk meg és ahelyett, h zenélve kinyílt volna nekiállt lángolni.
Az is nagy volt, amikor Bence szó szerint letépte az autótortát a másik tetejéről, majd tologatni kezdte az asztalon.



Kajcsira a leves mellett csirkemellet készítettem, kétféle raguval-mézes-mustáros illetve tejszínes-gombás. Ki mit szeret, azt evett...

és íme az ajándékok...

Mamacék kisautót adtak Bencének, Zsuzsi pedig egy autópályás szőnyeget vett neki.

Ő FURDI, a beszélő fúró:) Tőlünk ilyet kapott Bence.:)
Amikor a fúró mond vagy kérdez valamit, Bence válaszol neki...:)







Vettünk neki egy ágyat is. Lecseréltük a rácsos babaágyat egy kis gyerekheverőre.





2011. január 31., hétfő

Bence 2 éves

Hihetetlenül gyorsan elment az idő...
Hiszen még csak most volt az, hogy kétcsíkos lett a teszt... Most pedig van egy gyönyörű, okos kétéves kisfiam.
Emlékezzünk most vissza az elmúlt két évre...

2009. február 9-én, hétfőn reggel 7 óra 50 perckor megszületett a DRÁGA. 3550 gr és 52 cm volt és gyönyörű... Pont olyan volt, tökéletesen úgy nézett ki, mint 12 évvel azelőtt a nagyobbik fiam.
Csütörtöki napon mehettünk haza.
Másnap meglátogatott minket otthon a doktoréni, hétfőn pedig a védőnéni.

Amint lehetett utcára menni, vittük is ki Bencét sétálni. Nagyon büszkék voltunk rá, felváltva toltuk a babakocsiban.

8 hónaposan kezdett egyedül segítség nélkül felülni, és segítséggel felállni...

Szilárd ételt 5 hónapos kora után kapott, ami azt jelenti, hogy adtam neki egy kis tejpépet, reszelt almát...
Kettesével bújtak ki a fogai. Most 16 fogacskája van.

Majdnem 14 hónapos volt amikor elkezdett járni. Tibcsi segítségével, egyszer csak elindult...:)

Mára már nagyon szépen megérteti magát szavakkal.
Két-három szót már mondatba foglal.

...És még mindig cicin alszik el...

2011. január 28., péntek

Elromlott

Most megint meg fogom osztani a véleményeket. Lassacskán itt az ideje, hogy leszokjunk...
A napokban 2 éves lesz Bence... de nem is ez az igazi oka annak, hogy szépen lassan le kell szoktatni Őt a ciciről.
Az az igazság, hogy az már nem normális ahogy Ő használ engem... Akárki van itt nálunk, akárhol vagyunk... ha leülök, rögtön rám mászik, felszólít: - Cici!- majd nekiáll húzgálni a pólómat.
Sajnos eléggé kellemetlen ez így. Ráadásul rossz szokása, hogy amíg egyik cicim a szájában, másikat birizgálja, s ez engem borzasztóan idegesít és fáj is.
Már több hete megvettem azt a szert, amit javasoltak a leszoktatáshoz, de még nemhasználtam, egészen pár nappal ezelőttig.
Bepörögtem, hogy Bence reggelizés helyett ismét mászott volna... Mondom -Állj! Ez így nem mehet tovább... Reggelizés helyett nem lehet ezt csinálni! - Ráadásul amikor éhes, olyankor még képes harapni is.
Bementem a fürdőbe, előkaptam azt a szert, és bekentem vele a cicimet, majd visszaültem a székbe.
Bence kezdte a mászást... Póló fel... Hammm....Pffffffffffffffffffffffffff
Kétségbeesett arccal nézett rám és azt mondta: ANYA!
-Mi a baj? - kérdeztem. - Nem jó?
Bólintott, hogy nem, majd keservesen elkezdett síni. Mondtam neki, hogy elromlott anya cicije.
Napközben aztán többször is megpróbált letámadni Bence, de mindannyiszor rossz volt a cici.
Este, fürdés után már valószínűleg nem volt olyan az íze, de gyanakodva kóstolta meg:)
Másnap nem kentem be, de ő pszichésen érezte, hogy rossz... mondta:
-Dossz!
Tegnapelőtt megint bekentem, mire ő aranyosan nekiállt törlőkendővel mosni, törölgetni...
Mondtam neki, hogy ha nem nyúz mindig akkor nem romlik el... csak akkor, ha annyira cibál, hogy az már fáj. Nem tudom ezt megértette e... valószínűleg nem... de majd kialakul...
Azóta nem nyúz annyiszor már, de ha úgy látom ismét bekenem a cicimet, mert egyre nehezebben viselem, hogy rángatja, húzza-nyúzza....

2011. január 27., csütörtök

Elaludt


Bence még sosem aludt el senki mással, csak velem.
Na jó... icipici kiskorában egyszer apuja is el tudta altatni, de azon az egy alkalmon kívül mindig kizárólag én kellettem az altatáshoz.
Tegnap bejött hozzánk Ági, s amíg én főztem, Ő bement Bencével a szobába, az ágyon beszélgettek.

Majd' egy óra elteltével Ági jön ki, hajtja be az ajtót maga után...
...ELALTATTA BENCÉT!!! :)))))

2011. január 19., szerda

2011. január 14., péntek

Szeretlek


Mióta megszületett Bence, rengetegszer mondtam neki, hogy "szeretlek".
Tegnap végre ő is kimondta.
"Szejeke anyaci"
Nagyjából majdnem kinyomtam a szuszt is szegény gyerekből ahogy felkaptam és ölelgettem ezért.
Kérdezgettem kiket szeret, s ő sorolta: Katca, Ticcsi, Apa... stb.
Mondtam neki, hogy menjünk és mondjuk el a tesóknak.
Odament, és mondta "szejeke Katca", majd átölelte nővérét. "Szejeke Ticcsi"... és őt is átölelte.

2011. január 10., hétfő

Bencenyelv

Szavak amelyeket Bencusom BENCENYELVEN mond.

GILIGILIGÁ-csavarhúzó
TAKA-takaró
PÁSSI-másik
CSIJUCSIJU-ez kábé azt jelenti, h körbe-körbe, forgás, kevergetés
Édlő - ebédlő
...stb

2011. január 8., szombat

Aranyköpések

Nővérével játszott a szobában, amíg én a konyhában készítettem az ebédet.

Egyszercsak kirohan:

-Anú! Dorsan, dorsan! Poár!

Poharat kért, mert a Katca azt mondta neki, hogy ha visz be poharat, akkor ad neki teát.


2011. január 6., csütörtök

Becézés

Bence mostanában becézget mindent, mindenkit.
Leírhatatlan aranyos ahogy mondja:

  • apacikám
  • anyacika
  • anyuka
  • katcám
  • apám
  • anyám
  • tibcsika
  • tibcsim
  • ramikám

    ...és tárgykat is becézi:
    • cumikám
    • autokám
    • hamika
    • pacika
    • sapika
    • pulcsika

      ... stb, stb, stb...

2011. január 3., hétfő

Videók 2011 január










Dalolunk...



Kovács Katiról szólt egy műsor a TV-ben... Volt egy-két dalrészlet a bejátszásban, ami dalolásra késztetett engem.
Énekeltem:
-"Ha legközelebb láátlaaak, már nem figyelek ráááád. Nem fordulok utáánaaad, megyek csak továááább... "
Itt abbahagytam, mire Bence énekelve:
-"TOVÁÁÁBB!!!!"

Íme az eredeti dal... Ha esetleg valaki nem ismerné:)

2010. december 31., péntek

B.Ú.É.K. 2011

MINDENKINEK BÉKÉS BOLDOG ÉVET KÍVÁNUNK 2011-re!

2010. december 29., szerda

Dumaláda III. (23.hónap)

Rengeteget változott Bencém szókincse. Mondatokat még nem mond, de mindent ki tud fejezni, meg tudja magát értetni.
Kisebb korában, amikor valamire fel akarta hívni a figyelmünket akkor azt mondta hogy "JÁÁÁJ".
Nagyon aranyos volt amikor ezt tette, de nem nagyon értettük először, hogy miért így fejezi ki magát. Aztán megfejtettem a dolgot.
Amikor mutattunk neki valamit, mi akartuk felhívni a figyelmét, vagy tetszett nekünk valami akkor mi is mindig azt mondtuk neki, hogy "Jajj de aranyos!!!""Jajj de szééép!!!".. stb... Szóval ezt tőlünk tanulta el:).
Mára egyre nagyobb szókinccsel rendelkezik.

  • Tegnap ez történt például:
    Kész lettem az ebéddel. Mondtam Bencének, hogy menjen be és mondja a többieknek, hogy kész a kaja.
    Bence: - Tess (tessék- ezt mondja mindig amikor más azt mondaná, hogy "rendben, oké")
    Majd bement az apjához és azt mondta: - Apa! Kész! Amma!

  • Múltkor a Mamacéknál:
    Szólt a zene. Bence odaszólt a Zsuzsinak:
    -Zsuzsi! Tánc!:)-így hívta táncolni keresztanyját.

  • Ha szerettetni akarja magát, odabújik és kedvesen azt mondja:
    -Szia:)

  • Ha valaki énekel, vagy zene szól, azt úgy hívja Bence, hogy "TÁNC".
    Amikor elmegy a közelünkben valamilyen szirénázó jármű, olyankor a kutyáink vonyítanak... ilyenkor szoktam mondani Bencének, hogy énekelnek a kutyusok.
    Ma is ez történt, erre azt mondja Bence:

    -Vau-vau, tánc.

  • Ha valami nem tetszik neki... pl. amikor a tesók valamit nem úgy csinálnak ahogy Ő azt várná, olyankor így méltatlankodik:
    -Áááá Ticcsi!!!
    -
    Áááá Taccca!!!

  • Amikor valami tetszik neki, azt mondja rá, hogy CSINI.

  • Énekli, hogy : - Boci, boci karka...

...stb, stb.. csak most más nem jut eszembe...



2010. december 27., hétfő

Karácsony 2010, képekben - avagy beszéljenek a fotók, videók:)





Ezt a párnát a Katca készíttette nekünk karácsonyra.

Itt Bence megpróbálta lebontani MAMAC-ék karifáját:)