Bencének nagyon tetszett, hogy a Zsuzsiék ágya egy galérián van, rögtön fel is ment a Zsuzsi és a Mamac segítségével.
Később elindultunk sétálni, körülnézni a környéken.
Azt gondoltuk, szükségünk van egy kis kikapcsolódásra, hiszen mindannyian nehéz időszakon megyünk most keresztül, meg Bencének amúgy is kajaidő volt, ezért bementünk a McDonald’s-ba a nyugatinál.
Amíg Ági és a Mamac a pultnál álltak, addig mi a Zsuzsival és a Bencével üres asztalt kerestünk. Kicsit lemaradtam tőlük, s mire utolértem őket azt láttam, hogy Bence a földön ül és sikítja, h "habos fagyi!".
Végül is találtunk egy asztalt és leültünk. Bencus szinte falta a sajtburgert, meg kanalazgatta a
fagyit. Ági megmutatta neki, hogy dugdossa be a sült krumplit a fagyiba... attól kezdve úgy ette.
Visszafelé bementünk a nyugati pályaudvarra, megnéztük messziről a vonatokat. Megbeszéltük, h ha jó idő lesz, elmegyünk vonattal az állatkertbe családi kirándulásként.
A hazafelé utunk, eléggé kalandosra sikerült, mert útközben elromlott Ági kocsija... de erről nem itt és nem most... Hanem itt, ha érdekel KATT IDE
1 megjegyzés:
Sziasztok!
Csak most olvasom ezt a postot... Mártika épp ilyen fagyis-krumplis mekizést tartott a napokban... Mindig is éreztem, hogy egy húron pendül a két gyermek! :))))
Puszi nektek!
Rami
Megjegyzés küldése