2010. október 31., vasárnap
2010. október 27., szerda
Dumaláda 20 hósan...
Mindenkit utánoz, mondja utánunk amit hall.
Ma például azt tanultuk meg, hogy "AUTÓ". Eddig mindig azt mondta, h brrrmbrrm..., de ma addig nem hagytam békén amíg ki nem mondta, s amikor látta, hogy ott ugrálok örömömben az utcán felkiáltva, hogy "DE ÜGYES VAGY!!!! MEGZABÁLLAK!!!", akkor nekiállt vigyorogva hajtogatni, hogy autó - autó, s közben büszkén fülig ért a szája.
Saját magát úgy nevezi, hogy "BABA". Egyébként tudja, hogy ő a Bence, és ki is tudja mondani a nevét, de Ő mégis inkább "a BABA". Egyesszám harmadik személyben említi magát, hogy például a baba fogat mos, vagy a baba pakol be a mosógépbe... stb.
A fogkefe az "GÁJN-GÁJN" (nem igazán tudom miért), a fogkrém az pedig PIM(krém).
Ha inni kér akkor az "DÍ(ű)Z"(víz), az Í-t furcsán enyhén Ű-nek ejtve.
Ami ég a konvektorban és a boylerban az "TŰZ".
A kádban fürdéskor van "HAB".
A kuka az KUKA.
Ha feküdjünk aludni, akkor TaNTa (enyhén Á-val).
Ha kakaót akar inni, akkor "KÁKÁ"-t kér. Az evés az még most "AMmMA", de a következő az lesz, hogy mondogatom neki, hogy enni, reggeli, ebéd, vacsi... aztán meglátjuk melyik lesz a következő szó.
2010. október 23., szombat
2010. október 18., hétfő
Egy szombat a Mamacéknál
Katca ott aludt, mert előző éjjel az iskolával éjszakai túrán volt, és Dunaújvárosban tette le a busz valamikor hajnalban, így nem tudott volna haza jönni.
Tibcsi elment a PAPACcal valamerre, Katca aludt, mi pedig MAMACcal kimentünk a TESCO-ba, mert kellett sampont meg kenyeret vennem.

Amikor megjöttünk a TESCO-ból, épp akkor érkezett a Zsuzsi is. Sikerült valahol nagyon megnáthásodnia, szegény borzasztó állapotban volt egész nap.
Megkértem, hogy vigyen el minket a KIK-be, mert szerettem volna megnézni, hogy van e és ha van, akkor mennyibe kerül egy Bencére való kismellény, mert kellene neki vennem. Sajna nem nagyon volt semmi, és már Bencusnak is ragadtak lefelé a szemei, ezért visszamentünk a MAMACékhoz.
Amikor Bencém elaludt, játszottunk "ország, város..."-t a Zsuzsival, Katcával, Tibcsivel. Jól éreztük magunkat.
Délután megjött apa értünk a munkából, és eljöttünk haza.
2010. október 17., vasárnap
Bence 20 hónaposan
Kopogni kell ha jövünk, és hagynunk, hogy ő nyisson ajtót. Ha valahol úgy megyünk át ajtón, hogy nem kopogtunk és nem ő engedhetett be, akkor visszaküld, hogy úgy történjen ahogy ő szeretné.
Mindent mond.
Apuját "apanya"-nak becézi, én anya, anyu vagyok. A családból és az ismerősök közül szinte mindenkit felsorol, nevén nevez, persze olyanokat akikkel legalább hetente találkozunk.
Sokszor van az, hogy több mindenkit egyszerre akar mondani. Így született meg az apanya is, de mostmár inkább apára használja ezt így:)
Ez olykor nagyon vicces tud lenni: PAMAMA, MAPAMA, APANYA, KATCANYA, TIBCSIANYA... stb.
Saját magát BABÁnak hívja. Ha mondunk neki valamit, hogy most majd anya, vagy apa...(stb.) megcsinálja, akkor jön és mondja, h BABA mutogatva magára... hogy majd ő szeretné mondjuk becsukni az ajtót, vagy amiről épp szó van.
Ha valamit kiborít, vagy elszór, rohan a konyhába a partvisért. Annyira cuki. :)
Elmeséli mik történtek vele, akár az előző pillanatban, akár több órával ezelőtt.
Árulkodik:), ha nem kapa meg amit szeretne, vagy nem engednek neki valamit a nagyok, vagy akár APANYA:)
Megmutatja, hogyan énekel anya, hogyan kiabál anya, vagy hogyan énekel és táncol a Katca... stb.
Elmutogatja, mit csinál a halacska, a kutya, a cica, a paci... (stb.), hogy hogyan hívjuk a cicát, ha etetni akarjuk, hogy zavarjuk el, ha szemtelen.
Előszeretettel eteti a kutyusokat, a cicát:)
Kicsi ujjával mutogatja, hogy NO-NO-NO-NO, ha valaki rosszat csinál.
Ha lát valamit egy képen, ami teszik neki, akkor kapkod érte, és le akarja venni a képről.:)
Imádja a labdákat, azt mondja rá, h LÁDÁáá majd azt hogy GÓÓÓL:).
Mondókákat tanulgatunk. Most az "Ég a gyertya ég"-et, a "Süss fel nap"-ot és a "Borsót főztem"-et gyakoroljuk.
Mondani még nem mondja, de nagyon édesen mutogatja.
A Borsót főztemmel az történt, hogy amikor megtanultuk, akkor a kiskacsás mesekönyv volt nyitva, és a Drágám a kicsi agyában összekapcsolta a könyvnek azt az oldalát és a versikét, úgyhogy most mindig ott kell kinyitni a nyönyvet ahol akkor ki volt nyitva, és úgy kell a verset elmondani, elmutogatni. Egyáltalán semmi köze nincs a kacsás könyvnek ehhez a vershez, de olyan édesen összekombinálta a Bence:)
Nagyon szereti a gyerekeket. Ha jön velünk szembe egy kisgyerek, akkor mutogat, és mondogatja, hogy BABA-BABA. Ha közelebb jön a kisgyerek, akkor meg is kell ölelgetni, simogatni.
2010. október 15., péntek
2010. október 13., szerda
Apa szülinapja
A Katca és a Tibcsi pedig egy-egy apróságot vettek apának, és azt adták át.

2010. október 11., hétfő
Katcával a játszótéren
2010. október 8., péntek
Rami és Mártika a TV-ben
Én nem alkalmazom ezt a technikát, de érdemes megnézni a felvételt. Sok jó tanács elhangzik, kedvcsinálás a babahordozáshoz.
2010. október 7., csütörtök
Telefonálás

Tegnap felhívta az apját... Hogy hogyan, nem tudom, hiszen a billentyű le volt zárva.
Altatáshoz készülődtünk MAMACéknál a szobában. Újabban kiveszem a zsebből a telefont, nehogy megnyomódjon, meg térerő sincs valamilyen oknál fogva a zsebemben...
Eddig nem történt semmi, ha ilyenkor Bence megfogta, nyomkodta a telómat, de tegnap... egyszer csak beleszól apánk:
-Mondjad kicsim...
Tulajdonképpen elég nehezen jutottam szóhoz, mert eltalálni nem tudtam, hogy oldotta fel a gyerek a billentyűzárat.
Ma reggel pedig pelenkázáshoz készültünk, s én kezébe adtam a telómat (gondosan ügyelve a billentyűzárra), hogy ne ugrabugráljon, amíg pelenkázom... Gondoltam addig is elvan...
Egyszer csak annyit látok ám, h "üzenet elküldve".
Írt a 20 hónapos fiam egy SMS-t a Móninak.
Móni meglepődve fel is hívott, hogy mit szerettem volna, mert nem igazán érti.
Az volt az üziben, h "nem lehet megjeleníteni".
Uramatyám!!! Mit küldött ez a gyerek?? MMS-t??????
2010. október 4., hétfő
A sampon...
Egyszer csak az láttam, hogy a Bence szalad felém, kezében a sampon, teteje ki tudja hol letörve... a gyerek szája pedig csupa kéksampon.
Felkaptam, és akkor vettem észre, hogy nem kap levegőt. Beleivott, és folyt lefelé a sampon kívül belül, elállva a levegő útját.
Gyorsan elkezdtem ütni a hátát, és belenyúltam a szájába, amennyit csak tudok kivegyek, de nem volt sok benne. A látvány volt rémisztő.
Egyszer csak nekiállt öklendezni Bence... ekkor megnyugodtam kicsit. Mostmár kap levegőt... Próbáltam lenyúlni a torkán, hogy meghányassam, de nem jött semmi, csak öklendezés.
Kimostam a száját, amennyire csak tudtam.
Nem sírt, nem volt annyira zaklatott, így eszembe jutott, hogy odaadom a fogkeféjét, mert nagyon szereti a "fogát mosni"... hátha azzal mégjobban kitakarítja a sampon maradékát.
Miután lecsillapodtam a nagy ijedtségre, utána néztem a neten, hogy mi a teendő ilyenkor.
Ezt találtam:
Ha a különböző tisztálkodó szerek (sampon, szappan, tusfürdő stb.) némelyikéből nagy mennyiséget fogyasztott a gyerek, akkor orvoshoz kell vinni, otthon nem tanácsos "gyógyítgatni". Semmiképpen se itassunk vele ilyenkor valamilyen semlegesítő oldatot. (A szappanok lúgos vegyhatásúak, savakkal semlegesítődnek, de tilos otthon a kémiai reakciót a gyerek gyomrában létrehozni!) Ha csak kis mennyiséget ivott, mondjuk a samponból, akkor maximum hasmenése lesz, de ilyenkor se itassunk vele semmit, ha nem akarjuk, hogy orrán-száján habfürdő jöjjön ki.
Ez pár órával ezelőtt történt.. Most úgy tűnik minden rendben van vele. Jókedvű, játszik mosolyog rohangál...
Remélem így is marad...
Kupakok

Évekkel ezelőtt az iskolából azzal jött haza a Tibcsi, hogy az iskolában gyűjtést szerveznek. Műanyag kupakokat kellett gyűjteni és leadni, az árát pedig egy beteg kislány gyógyulására fordították.
Ez a gyűjtés aztán szépen lassacskán abba maradt, ma már nem tudom hol is lehet gyűjteni a kupakokat.
Szilvi hívta fel a figyelmemet egy honlapra az interneten, ami egy olyan beteg kislányé akinek akik most gyűjtenek.
Kiderítjük, hogy hova is lehet leadni a kupakokat és elkezdjük újra gyűjteni.
Ha kevéssel is, de bármivel tudunk segíteni a kislányon, tegyük meg! Nekünk ez semmiség, de neki és a családjának nagyon fontos lehet!!!
2010. szeptember 29., szerda
Leszoktassam vagy hagyjam még?

Nehéz kérdés ez.
Bence már majdnem 20 hónapos és még mindig szopizik.
Sokan rám förmednek, hogy ideje lenne azt a nagy gyereket leszoktatni a ciciről... de olvastam, hallottam már olyat is aki azt mondta, hogy ha én nem érzem még úgy, akkor hagyjam.
Este cicin alszik el, éjjel ha felkel cicivel altatom vissza, ha felébred, azonnal vetkőztet, napközben is amikor úgy gondolja jön és mondja: "cici, cici". Annyira édes.. egyem meg a száját...
Az egyik problémám az, hogy mindegy ki van nálunk, vagy hol vagyunk, Bence vetkőztet, cicizne...
Újabban jól rá is harap amikor elalszik, ami viszont eléggé fájdalmas.
A doktornőnk javasolta, hogy kenjem be körömrágás elleni szerrel a cicimet, de nem szeretném ennyire drasztikusan elvenni a gyerektől ezt az örömforrást, hiszen ez teszi őt boldoggá :).
Utánaolvasgattam a neten, és találtam egy-két jó dolgot, például ezt a kérdés-válaszokat... hogy mások is járnak hasonló cipőben.
A cikkek végigolvasása után úgy döntöttem, hogy semmiképp nem szeretném drasztikusan elvenni a cicit tőle, de megpróbálom ezzel az okos nagyfiúval megértetni, hogy ez nekem sokszor fáj, és hogy nem mindig van lehetőség arra, hogy szopizzon.
BABAFALVA.HU:
Kérdés:
Kisfiam 19 hónapos és még mindig szopik. Nappal már nem kéri, vagy legalábbis akkor könnyebb elterelni a figyelmét, de este cicin alszik el és éjszaka is cicivel altatom vissza, ha felébred. Eddig eszembe sem jutott, hogy leszoktassam a ciciről, de egy ideje olyan erősen szorít rá a fogaival a cicimre, hogy ezzel fájdalmat okoz, és sajnos ki is reped a mellbimbóm aljánál a bimbóudvar. Ezen a részen már teljesen piros a bőröm, és nagyon viszket, fáj is. Elmentem a bőrgyógyászatra, ahol kaptam mosakodó krémet és kétféle kenőcsöt, de ezek csak addig használnak, amíg el nem érkezik ismételten az este, majd az éjszaka. A leírtak miatt úgy érzem, kár halogatni a leszoktatást, mert annak sincs értelme, hogy szétrágja a mellemet. A kérdésem az lenne, hogyan fogjak hozzá a leszoktatáshoz, hogy a lehető legkevesebb sírással járjon és a kisfiam lelkivilágára se legyen negatív hatással. Felmerült, hogy vigyük el a nagyszülőkhöz a gyereket kb. 3 napra, mert ebben a korban hamar elhal a szopó reflex, ha nem látja anyát, de én ezt nagyon drasztikus megoldásnak tartom.
Válasz:
Nagyon fontos, hogy először Önnek kell a döntést meghozni, addig nem érdemes semmiféle leszoktatáshoz hozzákezdeni. Ebben a helyzetben az is ráerősít, hogy fájdalommal és sérüléssel jár a szoptatás. 19 hónapos gyermeknek meg lehet mondani, ha fájdalmat okoz, akkor nincs szopi. Az elválasztásnak FOKOZATOSAN kell megtörténie. A drasztikus elválasztás lelki problémákat okozhat és az anyamellnek sem jó: elzáródhatnak a tejcsatornák és akár mellgyulladás is kialakulhat.
A kíméletes elválasztás első lépéseként figyeljük meg, hogy melyik a gyermek számára legfontosabb szopás. Az esti? Vagy a hajnali? Azt hagyjuk meg neki legtovább. Figyeljük meg, van-e olyan helyzet, ami mindig a szopásra emlékezteti, amikor biztos, hogy szopizni akar! Pl. ha a mama beül a kedvenc fotelébe, hintaszékébe, vagy ha ledől az ágyra. Próbáljuk elkerülni ezeket a helyzeteket olyankor, amikor nem akarjuk megszoptatni. Vannak olyan babák, akik otthon szopiznak sokat, velük menjünk vendégségbe, játszótérre. Azokkal a babákkal viszont, akik idegenben szopiznak gyakrabban, maradjunk otthon sokat addig, míg a leszoktatás zajlik. Fontos a kedvesség, a türelem. Érezze a kicsi, hogy továbbra is ugyanúgy szeretjük őt, mint eddig. Jó módszer, a “se-nem-ajánljuk-fel-se-nem-tagadjuk-meg”. Ez azt jelenti, hogy olyankor, amikor nem akarja a mama a kisgyermeket megszoptatni, nem hívja fel rá a figyelmét. De ha kéri, nem is tagadja meg tőle. A tiltás ugyanis éppen ellenkező reakciót vált ki belőle, még inkább akarni fogják a szopit. A nagyszülőkhöz való elvitelt én egyáltalán nem javaslom, nem old meg semmit inkább csak negatív hatás várható. Az elhatározás a legfontosabb az egészben.
Gitidiszné Gyetván Kriszta védőnő, IBCLC szoptatási tanácsadó
Kérdés:
Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudnám a lassan már két éves kislányommal a szopizást abbahagyatni, és milyen tejelpasztó szert tudna nekem ajánlani?
Válasz:
Sok türelem és kitartás szükséges hozzá. Lassan meg lehetne beszélni Vele, hogy például már nem minden pillanatban kapja meg a cicit, vagy elterelni a figyelmét. Rendszeresen felkínálni neki valami más ennivalót, apukáját segítségül hívni, napirendjét kicsit megváltoztatni. Nem felkínálni a mellet, de ne utasítsa vissza, ha szüksége van rá. Drasztikus eltiltást semmi esetre sem javaslok! Higgye el, hogy el fogja hagyni magától, ha úgy érzi, még ha most ez lehetetlennek tűnik. Együtt oldják meg, a kettőjük kapcsolata még jobb lesz. Ha a baba fokozatosan hagyja el szopizást, akkor nincs szükség gyógyszeres beavatkozásra, hisz lassan magától leáll a tejtermelés. Ha mégis túltelítődik, akkor kevés fejéssel lazítani kell a mellet és hideg borogatást alkalmazni!
Gitidiszné Gyetván Kriszta védőnő, IBCLC szoptatási tanácsadó
Kérdés:
13 hónapos kislányom még mindig kitartóan szopizik, éjszaka is. Egyetlen egy éjszakát sem aludt még végig. Imádom szoptatni, ne érts félre, de nagyon elfáradtam. Szeretném, ha legalább éjszaka aludna. Biztos, hogy a közelség miatt kel fel, nem azért, mert éhes. Odavettem közénk, háha beéri vele, de nem. Nappal háromszor szopizik, éjszaka van hogy kétszer, van mikor 7-8 alkalommal. Próbáltam neki babatejet adni, és tápszert is, de utálja! Hogyan lehet ilyenkor csökkenteni, majd elhagyni a szopikat? Azt tudom, hogy amíg nem határozom el magam, addig nem jutunk előre, ugyanakkor nagyon félek, hogy éjszakákon keresztül ordítani fog, és félek a következményektől, nem akarom, hogy pszichésen sérüljön.
Válasz:
A leveled alapján azt érzem, hogy még magad sem döntötted el mit szeretnél. A szoptatás fantasztikus érzését megtartanád, de közben ő lassan magától hagyja el a szopizást. Nehéz ügy! Sajnos míg nem tudsz dönteni, addig nagyon nem fog változni semmi. Próbáld nap közben nem felkínálni a szopizást, kerüld a helyzeteket. Beszélj vele, hogy most nincs, de fog kapni később. Egyszerre csak egy szopival legyen kevesebb!
Gitidiszné Gyetván Kriszta védőnő, IBCLC szoptatási tanácsadó
Kérdés: Van egy gyönyörű, okos 28 hónapos kicsi fiam, aki a mai napig szopizik: reggel, délben, este, éjjel (ált-ban 1szer). Reggelente, ha olyan hangulatban ébred előfordul, hogy kakaót, mézes teát kap helyette, de a többi szopizás az rendszeres. Nem tudom leszoktatni a ciciről, csúnya dolog, de próbáltam leszoktatni oly módon, hogy bekentem balzsamecettel napközben, és azt mondtam, hogy beteg anya cicije, azért kellett bekenni, s csak akkor moshatom le, ha Ő aludni szeretne (délben, este). Ez két napig remekül bevált, de akkora “szerelembe” esett a cicimmel, hogy hihetetlen. Ölelgeti, simogatja, puszilgatja, takargatja, hogy gyógyulj meg cici…stb. Lelkiismeret furdalásom van emiatt, becsapom. A tejem is lassan-lassan fogy, de ő csak szívja-szívja.
Válasz:
Először is gratulálok ehhez a szép nagyfiúhoz. Fantasztikus, hogy szoptatód és ilyen gyakran még! Leszoktatáshoz csak akkor fogjatok hozzá, ha tényleg elszántad magad, mert így nincs sok értelme. Reggel szoptasd meg a kakaó és mézes tea helyett, és utána magyarázd meg neki, hogy nincs, cici vagy tereld el a figyelmét és este újra cici.
Gitidiszné Gyetván Kriszta védőnő, IBCLC szoptatási tanácsadó
Kérdés:
Van egy 19 hónapos gyönyörű kislányom, egészséges kis virgonc, aki még a mai napig is napjában többször is cicizni szeretne. Hozza a kis párnáját, elhelyezi az ölemben és ráfekszik, utána várja, hogy adjam a cicit. Nagyon aranyos, de úgy érzem már elég volt a szoptatásból, vagy ha csak este kérné még nem is lenne gond. Mit tegyek, hogy kezdjek neki a leszoktatásnak? Annyira imádja a cicit, hogy el se tudom képzelni, hogy valamikor magától abbahagyná. Nagyon szeretném leszoktatni, de a szívem szakad meg a drasztikus eltiltástól.
Válasz:
A levele alapján egy kicsit úgy érzem, hogy még egyikük sincs felkészülve igazán leszoktatásra. A kislánya még gyakran szopik, és még nagy szüksége van Önre. De alapvető szabály, hogy a szoptatás akkor működik jól, ha mindkét fél örömét leli benne. Így lassan meg lehetne beszélni Vele, hogy például már nem minden pillanatban kapja meg a cicit, vagy elterelni a figyelmét. Rendszeresen felkínálni neki valami más ennivalót, napirendjét kicsit megváltoztatni, nem felkínálni a mellet. De ne utasítsa vissza, ha szüksége van rá. Drasztikus eltiltást semmi esetre sem javaslok! Higgye el, hogy el fogja hagyni magától, ha úgy érzi, még ha most ez lehetetlennek tűnik.
Gitidiszné Gyetván Kriszta védőnő, IBCLC szoptatási tanácsadó
2010. szeptember 25., szombat
Aranyköpések
Sétáltunk, s én odaköszöntem ismerősöknek.
Ők visszaköszöntek, s mi mentünk is tovább, de előtte Bence lazán megszólal:
-Csá!
Szüreti fesztivál

Mivel a Katca az idén is táncolt, így ott volt a helyünk nekünk is.
Ilyenkor bárki jelentkezhet, aki szeretne táncolni ezen a napon, de aki jelentkezik, annak kb. 3 héten keresztül péntek és szombat esténként kötelező a próba.













A táncosokat lovaskocsikkal viszik a további helyszínekre, ahol táncolnak
Katca tavaly is táncolt.
(a tavalyi szüreti mulatsághoz katt ide)
2010. szeptember 18., szombat
Napjaink... avagy mindennapok egy másfél éves kisgyerek mellett
Én sem vagyok ezzel másként. Pillanatok alatt azt veszem észre, hogy most ébredtünk, de már el is telt a nap.
Nem értem, hogy hogyan lehet olyan, hogy valaki unatkozik... hiszen mindig van mit csinálni... Még kisgyerek nélkül is.
Irigylem azt, akinek annyira rendben van mindene, hogy ráér unatkozni...
De hogyan is zajlik nálunk egy átlagos nap?
Hétköznap:
- reggel fél 7 körül ébredünk,
- miközben ébredezünk megiszom a kávémat, 8-9 óra körül megreggelizünk,
(ha korábban ébredek mint a Bence, akkor megpróbálom eltűntetni az esti csetrest és rendetlenséget mire felébred, ha pedig ő ébreszt, akkor reggeli készítés közben csinálom meg) - megnézem az e-mail-jeimet, Bence addig játszik,
- 10 óra körül elmegyünk a boltba,
- amikor hazaérünk, Bence segít kipakolni a kosárból... én nekiállok főzni, addig ő eszik valamit majd nekiáll vonyítani mert álmos...
- a legtöbbször ilyenkor félbe kell hagyjam a főzést és el kell altatnom,
- amikor elalszik irány vissza a konyhába befejezni a főzést, majd jöhet a főzés utáni mosogatás,
- mivel alszik, gyorsan söprés, felmosás, esetleg mosógépbe be vagy épp kipakolás, kutyamegetetés, a nagykutyának gyógyszerbeadás,
- ilyenkor van egy kis időm amíg fel nem ébred, és még föl az ebéd(még kb 40 perc maradt)... géphez ülök megnézni az e-mail-jeimet, blogolni, farmozni a FACEBOOK-on, MSN-ezni, SKY-PE-zni,
- közben elkészül az ebéd, és lassacskán Bencus is felébred,
- megebédelünk,
- szépen sorban megérkeznek a nagyok is, akikkel megbeszéljük, hogy mik történtek aznap, ők is megebédelnek,
- amíg a nagytesók leckét írnak, addig mi játszunk, vagy olvasgatunk, vagy rajzolgatunk,
- amikor Bence bemegy ilyenkor a nagyokhoz, hogy játszanak vele, én kiszökök a konyhába elmosogatni az ebédelés maradványait, amit nem nagyon tudok befejezni, mert nem sokkal később már jön is bőgve árulkodni, hogy nem akarnak vele játszani, vagy épp valamit nem engedtek neki,
- uzsonnaidő..., játék...
- lassacskán megérkezik apuci is... fürdik, eszik, közben géphez ül,
- ekkor Bence minden esetben odamegy apucihoz, és nem hagyja enni:)
(nem éhes, mégis kunyerál az apja kajájából) - na ilyenkor tudok kimenni befejezni a mosogatást,
- Bencusomat megvacsiztatom, megfürdetem,
- közben, ha ment délután a mosógép, akkor kipakolok,
(mást nem nagyon tudok ilyenkor csinálni, mert nem hagyom egyedül a fürdőszobában, de senkinek nem jutna eszébe, hogy ilyenkor kicsit leváltson) - van olyan is, hogy amíg Bence fürdés után a fogát mossa, én addig lezuhanyzok, de ez a ritkább,
- felöltöztetem, és megkérek valakit, hogy játszon már vele addig amíg elkészítem a nagyok másnapi szendvicsét (megjegyzem... meg tudnák maguknak csinálni... és előbb utóbb ez is lesz a vége)
- ekkor látom meg, hogy tökéletesen mindegy, hogy hányszor pakoltam össze, és mosogattam el a konyhában, semmi látszata, hiszen a legutóbbi mosogatásom óta mindenki evett még valamit, és a nagy edény is kiürült amiben az ebéd volt, úgyhogy rengeteg dolgom lenne megint a konyhában...:( (no.. ma már biztos nem... majd reggel...)
- általában legkésőbb 9 kor alszik el Bence... még mindig cicin,
- na ekkor van az, hogy gyors zuhanyzás, majd kikapcsolódásképpen géphez jövök... tök fáradtan.
Hétvégén annyi különbség van, hogy a nagyok nem mennek suliba, úgyhogy péntek és szombat este kimarad a szendvicskészítés...
Sajnos nem segítenek túl sokat... Főleg a Tibcsi nem. A Katca még van úgy, hogy nekiáll söprögetni... de nagyjából ennyi. Tudom, ezt én rontottam el...
Az apjuk szokott segíteni beágyazni, felsöprögetni.
Újabban azt csinálom, hogy ha tetszik, ha nem, beküldöm a Bencét és rájuk parancsolok, hogy szíveskedjenek játszani az öccsükkel, ha enni akarnak, mert másképp nem csinálok ebédet...
Hétvégén többet mosok.. Ilyenkor szoktam a szárítóról is rendesen lepakolni.
Amikor elmegyek itthonról Bencével valamiért hosszabb időre (több óra hosszára), olyankor kicsit ez a leírás megváltozik... de lényegében ez van nálunk.
2010. szeptember 17., péntek
Dumaláda...
Haláli aranyos ahogy halandzsázik, ahogy mondja, mondja... a sokszor leírhatatlan, hogy mit:)
Egyébként gyönyörűen megérteti magát. Minden nap van egy-egy új szó amit kimond.
Tegnap például le kellett rajzolnom egy buszt (dssz) és bele a családtagokat, akiket Bence felsorolt.
Amikor a mágneses táblára nyolcadszor is rárajzoltatta velem a buszt az utasokkal, megpróbáltam egy kis változatosságot belevinni a történetbe, s mondtam a kicsimnek, hogy most a papa lesz a buszvezető... Erre Ő nemlegesen bólogatva közölte, h az ott bácsi, aki a buszt vezeti. :)
A papát csak rajzoljam be az utasok közé:)
Egyik este Bence felült az ágyra, majd felkiáltott:
-Apa! Licccí káttyá!- Így hívta kártyázni az apját:)
Ma este pedig apával kártyázáskor, apa egyesével pakolgatta Bence kezébe a lapokat.
-Egy, kettő, három...
Bence egy idő elteltével mondogatni kezdte apa után:
-Egy, tetttő, háo...:)
Ha adunk neki valamit, azt megköszöni, egy egyszerű KÖSSZ-el.
Sokmindent mond... de azt hogy IGEN... azt még sosem mondta ki. Helyette hümmög nagyokat és egész testével képes bólogatni, hogy értsük, hogy ő igent mond.
Bementünk az ABC-be, de előtte útközben megbeszéltük, hogy veszünk csipszet. (Nem azt az éles krumplicsipszet szoktuk venni, hanem az extrudált kukoricacsipszek jöhetnek csak szóba!)
Bent a boltban elkezdtem vásárolgatni sorban, tej, kenyér...stb.
Egyszercsak hátrafordul Bence a babakocsiban kezeit széttárva: - CSIPSZ??
Pimpinkin
-PIM-PIM-PIM
Be kellett neki kapcsolni ezt:
És íme eredetiben:
2010. szeptember 13., hétfő
Aranyköpések
Bence felült az ágyra, majd felkiáltott:
-Apa! Liccci káttyá !!! - így hívta kártyázni apáját:)
2010. szeptember 12., vasárnap
Cserebere

2010. szeptember 9., csütörtök
Betegség
Reggel elmentünk a doktornénihez.
AUGMENTIN és orrcsepp szükséges a gyógyuláshoz, ugyanis torokgyulladása van Bencének, és az orrmandulája van megduzzadva...
Szerencsére egy bontatlan üveg AUGMENTIN szirup van itthon, így azt most nem kell megvenni. Az orrcseppet pedig délután kiváltjuk.
A doktornő nagyon kedves... adott Bencének ajándékba egy doboz multivitamin szirupot.
2010. szeptember 8., szerda
Kórusévnyitó - Bence pózoltat
Elmentünk ma este a kórusévnyitómra. Bencét vinnem kellett, mert megint nem volt aki vigyázhatna rá itthon...
Végülis nem is bántam, mert ez egy szabadfoglalkozású, beszélgetős, sütizős, pezsgőzős buli szokott lenni, és ilyenkor Bencét is dícsérgetik.
Ott volt a kórusvezetőnk unokája is Virág.
Bencét megkérdeztük, hogy leül e a kislány mellé, és rajzolgatnak e együtt. Persze Bence belement a dologba. Rajzolgattak is egy darabig, közben a Katcát megkértem készítsen egy-két fotót róluk.
Bence a pózolós énjét elővéve rögtön nekilátott a kislányt beállítani, hogy hova tegye a kezét, hogy tartsa a fejét. Sajnos a képek nem sikerültek, mert hol Bence arca lett homályos, hogy pedig a kislányé.
2010. szeptember 7., kedd
Bence fél...
-Mi a baj? Félsz Bence?- Mire Bence elkezdett hevesen bólogatni.
Azóta többször is volt amikor kisebb neszekre, apróbb zajokra hozzábújik a legközelebb álló családtaghoz.
Volt olyan például, hogy a cica csinált valami zajt, vagy a klíma jelzett hogy visszajött az éjszakai áram... vagy amikor a nagyok szobájában a szekrény tetején lévő dobozban, a régi játékok közül az egyik elemes megszólalt - mindannyiunk számára rejtélyes okból. Olyankor összerezzent és azonnal bújt Bencus.
Utána is néztem ennek... és bár Bence nincs még 20 hónapos, én úgy gondolom, hogy minden gyerek más ütemben éri el azokat a bizonyos szinteket a fejlődésben.
Ezt találtam:
A huszadik hónap
Szociális fejlődés
Az érzékeny kisgyerekben nagy félelmeket ébreszthetnek olyan vélt vagy valós dolgok, mint az ágya alatti szörnyek, egy nagy és hangos bohóc egy születésnapi partin, a porszívó zaja, vagy a mennydörgés. Hogy miért? A félelem az ismeretlenre és fenyegetőre adott ösztönös reakció, és mivel a totyogók épp most ismerkednek az őket körülvevő világgal, sok új és előre nem várt dolog ijesztheti meg őket. Híresen élénk fantáziájuk és fejlődőben levő okoskodásuk szintén hozzájárulhat a néha irracionális félelmekhez. A falon egy árnyék hasonlíthat egy kétfejű óriáshoz, a porszívó zaja akár egy éhes szörnyeteg morgása is lehetne. A totyogók félelmei természetes módon alábbhagynak, a kicsi az óvodában vagy az első iskolás években kinövi őket. De addig vegye komolyan a gyerek félelmeit (hiszen azok az ő számára valóságosak), nyugtassa meg, hogy biztonságban van, és dicsérje meg erőfeszítéseit (legyenek mégoly kicsik), amikor megpróbálja legyőzni a „szörnyeket”.
2010. szeptember 5., vasárnap
Történelmi pillanat
Ez ma reggel is így kezdődött... Odarohant, vící,vící... Felültettem, s Bence belepisilt, sőt... hangosan eljátszva az erőlködést, nyomott kettőt-hármat, mire azt látom, hogy a nagydolgát is elvégezte.
Nagyon megörültünk és megdícsértük Őt.
Azt nem tudom, hogy miért pont WC, és a bili miért nem tetszik neki, de végülis a lényegen ez nem változtat.
























