-Mi a baj? Félsz Bence?- Mire Bence elkezdett hevesen bólogatni.
Azóta többször is volt amikor kisebb neszekre, apróbb zajokra hozzábújik a legközelebb álló családtaghoz.
Volt olyan például, hogy a cica csinált valami zajt, vagy a klíma jelzett hogy visszajött az éjszakai áram... vagy amikor a nagyok szobájában a szekrény tetején lévő dobozban, a régi játékok közül az egyik elemes megszólalt - mindannyiunk számára rejtélyes okból. Olyankor összerezzent és azonnal bújt Bencus.
Utána is néztem ennek... és bár Bence nincs még 20 hónapos, én úgy gondolom, hogy minden gyerek más ütemben éri el azokat a bizonyos szinteket a fejlődésben.
Ezt találtam:
A huszadik hónap
Szociális fejlődés
Az érzékeny kisgyerekben nagy félelmeket ébreszthetnek olyan vélt vagy valós dolgok, mint az ágya alatti szörnyek, egy nagy és hangos bohóc egy születésnapi partin, a porszívó zaja, vagy a mennydörgés. Hogy miért? A félelem az ismeretlenre és fenyegetőre adott ösztönös reakció, és mivel a totyogók épp most ismerkednek az őket körülvevő világgal, sok új és előre nem várt dolog ijesztheti meg őket. Híresen élénk fantáziájuk és fejlődőben levő okoskodásuk szintén hozzájárulhat a néha irracionális félelmekhez. A falon egy árnyék hasonlíthat egy kétfejű óriáshoz, a porszívó zaja akár egy éhes szörnyeteg morgása is lehetne. A totyogók félelmei természetes módon alábbhagynak, a kicsi az óvodában vagy az első iskolás években kinövi őket. De addig vegye komolyan a gyerek félelmeit (hiszen azok az ő számára valóságosak), nyugtassa meg, hogy biztonságban van, és dicsérje meg erőfeszítéseit (legyenek mégoly kicsik), amikor megpróbálja legyőzni a „szörnyeket”.
