Voltunk ma védőnéninél, a három éves korban végzendő kötelező státuszvizsgálat miatt.Annyira tudtam, hogy így fog Bencus viselkedni, ahogy tette is... nem akart bemenni sem, nem hogy még a vizsgálatokban is közreműködjön. Rendelőfóbiája van... :(
Nagy nehezen ráállt a mérlegre. 16 kg-ot nyomott, aztán kínlódások után odaállt a magasságmérőhöz is, ami 102 cm-t mutatott.
A védőnéni mondta, hogy ezen a státuszvizsgálaton vérnyomásmérésre, látás és hallásvizsgálatra van szükség.
Király.. gondoltam... Nem lesz egyszerű kör Bencével, azok után hogy be sem akart jönni.
Megígértem neki, hogy kap egy epres jégkrémet , ha megengedi a vérnyomásmérést (nagy ötlet februárban, amikor a legnagyobb fagyokat éljük át:)). Mondtuk neki, hogy a védőnéni meg akarja nézni, hogy milyen erős a kis karja.
Na ezt megengedte, gondolom a jégkrémes ígéretem miatt. 90/valamennyi volt a vérnyomása, nem is figyeltem, mert csak arra koncentráltam, hogy rábeszéljem a következő feladatra.
Sajnos nem ment bele több vizsgálatba, ezért megbeszéltük, hogy itthon gyakoroljunk vele, hallgassunk a fejhallgatón a hangokat, próbálgassuk a látásgyakorlatot.
Két hónapon belül vissza kell mennünk a lemaradt vizsgálatokat megcsinálni.
Nem tudom elképzelni, hogy akkor majd könnyebb lesz rávenni. :(((
Ő egy ilyen dacos kisfiú. Ha valamit nem akar, azt nem akarja... :( Pedig muszáj lesz...
6 megjegyzés:
Meg tudlak érteni, nálunk is ez van, vagy inkább volt. Most már Panna is közreműködő, és engedi, hogy megvizsgálják.
Hű,ahogy írtad rádöbbentem, hogy nekünk ezek nem is voltak, igaz nem is voltunk védőnőnél már 1 éve, mióta ide költöztünk. Na holnap telefon és egyeztetés.
Ahogy nézem, Bencushoz képest Panna még zsenge borsó :) mármint hogy ő csak olyan 13,5 kg és 93 cm, igaz ő lány, Bencus pedig fiú.
Remélem sikerül az otthoni gyakorlás és a következő alkalommal már ügyesen meg tudnak mindent vizsgálni.
Óh sajnálom, hogy így jártatok! De biztos rá tudod majd venni valamivel, hogy legközelebb megvizsgálják. Tudom amúgy miről beszélsz, Tomika is nagyon makacs tud lenni sokszor. Nála általában beválik, ha valamivel motiváljuk. Majd jó előre beígérsz neki valami apróságot, és hidd el tök lelkes lesz, mire mentek! Egyébként jó nagyfiú már :)
Hát igen, legközelebb már céltudatosabban indulunk neki, némi motivációval:))) Addig meg sokat gyakorolunk:)))
De jó hogy leírtad ezt! Legalább van 7 hónapunk a gyakorlásra! :) :)
Biztos megijedt a hirtelen sokmindentől.
Nincs még az ő kis lelkük felkészülve az ilyen váratlan helyzetekre.
Biztos vagyok benne, következő alkalommal sokkal jobb lesz, és menni fog minden mint a karikacsapás!
Sajnálom, hogy nem sikerült egyszerre letudni, de remélem legközelebb túl lesztek rajta! Nálunk egyenlőre nincs ilyen probléma. Dávid még a dokinál is pluszba felhúzza a pólóját és visszafekszik, hogy vizsgálják meg a hasát! :) De lehet majd változik Ő is!
Bencémnek rendelőfóbiája van, s ezen nem hiszem, hogy a gyakorlás segíteni fog. Nem tudom még, hogy hogyan oldom meg ezt a helyzetet, de valahogy muszáj lesz...
Megjegyzés küldése