2010. március 18., csütörtök

Anya: Megszokott dolgaink...

Közeledik az este, s Bencém tudja ezt.
Hat -hét óra között abbahagyja a játékot, odamászik ahol a fürdőköpenye van, feláll, leakasztja, és odasétál vele hozzám egyik kezével a köpenybe, másikkal a szekrénybe kapaszkodva, majd mutogatja, hogy menjünk fürdeni.

A délelőtti séta is megszokottá vált. Hozza a ruháit, hogy készüljünk... menjünk sétálni.
Már nem mindig alszik el útközben. A babakocsit meg kellett fordítani, hogy ő is lásson mindent amit én.
Szerencse, hogy ez a P C babakocsi egy mozdulattal átfordítható, így ha mégis elalszik, vagy szemből fúj a szél hamar meg tudom fordítani.)

Nincsenek megjegyzések: