2009. március 31., kedd

A hónap végére 4850 gr, és 56 cm lettem.

2009. március 20., péntek

2009. március 9., hétfő

1 hónapos babák általában

Az értelem fejlődése
A hanghatásokra összerezzenéssel vagy jellemző arckifejezéssel reagál. Környezetére kissé bizonytalanul rácsodálkozik. A tárgyakra és fényhatásokra figyel. Szemével köröző mozgást is képes követni. A szem külső sarkából indulva, a testközép irányában, ezen is túlhaladva követi a mozgó tárgyakat. Szemétől tizennyolchúsz centiméter távolságban levő dolgokat fókusztávolságba veszi. Felfigyel már az egy méter távolságban megjelenő, számára vonzó, nagyméretű vagy mozgó tárgyakra. Figyelmét hosszabb időre magukra vonják a mozgó vagy kör alakú dol gok. Két tárgy egyidejű megjelenése esetén csak az egyikre szegezi tekintetét. Különböző ingerekre általános test mozgással reagál, sőt kísérletet tesz egy-egy vonzó tárgy megragadása ra. A reflexszerű szorítás helyett már képes arra, hogy rövid ideig kézben tartsa a megfogott tárgyat. Tárgyakat remélve izgatottá válik, és lassan arra is rájön, hogy előre számítson mozgásukra.
Mindenféle színnel, fénnyel és mé­rettel szemben előnyben részesíti a mintaszerű összefüggéseket, így az emberi arcot. Minden tízórás időszakban körül­belül egy órát tölt éber, figyelő álla­potban. Határozatlan, közvetett fi­gyelem és arckifejezés jellemzi az ébren töltött órák legnagyobb részé­ben. A fényhatásoknak és különböző lát­ványoknak megfelelően irányítja szemmozgásait oldalirányba és füg­gőlegesen le, fel. Atárgyakat tekinte­tével oldalról testközép irányba ha­ladva követi. Személyek, játékok lát­ványától izgatottá válik. Csak abban az esetben figyeli őket, ha látókörén belül helyezkednek el, de „elveszíti" azokat, amelyek túl hosszú ideig időz­nek szeme előtt. Azokra a tárgyakra emlékszik, ame­lyek két és fél másodpercen belül újra megjelennek. Ennivalóját bizonyos meghatározott időszakokban várja. Megnyugszik, ha fogják vagy arcokra figyelhet. Határozott sírással fejezi ki, ha segít­ségre van szüksége. Reflexmozgásai egyre eredménye­sebbek.



Társas készségek
Kisbabád észrevehetően befolyásolja viselkedésedet. A másfél, valamint a hatodik hónap közötti időszakban mosolyával szinte irányítja magatartá­sodat! Gyermeked, aki a nevetés, sírás, gügyögés, pillantások, kitartó szemlélő­dések különféle módjain "beszél" hoz­zád, kedves megnyilvánulásaival bizton­ságos közelségben tart. A mosolygás és a sírás nyelvezete fon­tos információkat szolgáltat a gyermek általános közérzetéről, és természetesen leginkább az anyának. A nagyon fiatal csecsemő még szülei számára is megfejthetetlen rejtélyt jelent. A Te feladatod ezt megfejteni! A sírás olyan sokféle, ismeretlen jellegű problémát is tükröz­het, amelyekkel valaha neked kellett megbirkózni. A mosolyt könnyen kivált­hatja a hála, a megismerés és a megjele­nésedből származó örömérzés. Alkal­mas arra is, hogy csalogasson másféle, érdekes, kedves eseményeket, például játékra hívja édesapját. Mivel a legtöbb anya jutalomnak érzi gyermeke moso­lyát, ezért a mosolygós arcú csecsemők, valószínű, több közeledést remélhetnek az anyáktól, mint a ritkábban mosolygó­sak. Most azonban már tudod, hogy gyermeked mosolygásának mennyi­sége és ideje az egyéniségétől függ. Lehet, hogy nem mosolyog annyit, mint a szomszédék Zsuzsikája, de éppúgy szüksége van rád, és éppúgy ragaszkodik hozzád, mint az a másik!

Szociális készségek fejlődése
A kényelmét biztosító ellátásra, igé­nyei kielégítésére pozitívan, a fájda­lomra negatívan reagál. Arcokra és hangokra mosollyal re­agálhat. Édesanyja mosolyára válaszolva sze­mét az anyja arcára szegezi. Képes szemtől szembe nézni („farkas­szem" nézés). Arcokra figyelve meg­nyugszik. Hozzáigazodik az őt tartó személy testtartásához. Megfogja, beleka­paszkodik az elérhető emberekbe. Kereső mozdulatokkal kutat a mell után, élvezettel szopik. Felismeri szülei hangját.

forrás: www.Kismamablog.hu

2009. március 5., csütörtök

Keresztanyu szülinapja






Délelőtt elvitt anya a védőnénihez méreckedni. 3950 gr vagyok.

Délután eljött az Ági és elvitt bennünket a Zsuzsit megköszönteni szülinapja alkalmából.

A Mamac a Papac és a Zsuzsi is nagyon örült nekem:)

2009. február 23., hétfő

Az első séta


Ma elmentünk sétálni. Anya jól bebugyolált, hogy meg ne fázzak.

Apa és anya is tolt a babakocsiban, és nagyon büszkék voltak.

Főleg amikor ismerősök állítottak meg bennünket, gratuláltak anyáéknak, megnéztek engem, és megdícsértek, hogy milyen szép formás kisbaba vagyok.

Bementünk a védőnénihez is, ahogy ez meg volt beszélve.

3650gr vagyok:)

Az első séta

2009. február 21., szombat

Pancsivideó

Amióta végre leesett a köldökcsonkom, azóta már nem kell annyira vigyázni fürcsikor.
Tegnap apa le is videózta, ahogy fürdök.
Anyáék nagyon örülnek, h szeretek pancsizni.




2009. február 18., szerda

Zsófi



Ma meglátogatott minket a Zsófi. Hozott nekem egy kisruhát, zoknikát, és egy rágókát, amit anya jól eltett, h meglegyen, mire használni fogom.

2009. február 16., hétfő

Védőnéni látogatása



Meglátogatott ma minket a védőnéni. Sokat beszélgettek anyával. Megbeszélték, hogy jövőhéten már mi sétálunk el a védőnői központba, s ott meg is tudunk méreckedni.
Védőnéni látogatása

2009. február 13., péntek

Doktornéni



[szerkesztés]
Eljött ma hozzám a dokornéni meglátogatni. Megvizsgált, és mindent rendben talált. Azt mondta anyának, hogy nagyon szép,egészséges fiú vagyok.:)
Doktornéni

2009. február 12., csütörtök

Hazajöttünk

Ma délelőtt hazaengedtek minket a kórházból. Előbb a mamacékhoz mentünk, megvártuk a Zsuzsit, h Ő is megnézhessen, majd elindultunk haza.

Otthon apuci már nagyon várt minket.:)

Később a tesóim is hazaértek a suliból.

Mindenki nagyon örült nekem:)

Hazajöttünk

2009. február 10., kedd

2009. február 9., hétfő

2009. február 09-én 7 óra 50 perckor MEGSZÜLETTEM!

2009. február 09-én 7 óra 50 perckor MEGSZÜLETTEM!


Anyukám leírta hogy milyen volt a születésem.

"Bence születése

Szombat éjjel kezdődtek a rendszertelen görcsök...
Másnap délelőtt elsétáltunk a boltba, hátha segít picit a séta. Hivatalosan erre a napra vártuk Bencét.
Estig szépen rendszeressé váltak a görcsök (20 percesek voltak).
Letusoltam, s a langyos víztől valamivel jobb lett, de nem sokáig. Sűrűsödtek a fájdalmaim 15 percesre.
Apuci totál idegbaj Folyton indulni akart a kórházba. Nyugtatgattam, hogy tudom mikor kell indulni.
Este tíz óra körül már 10 perces fájásaim lettek. Elindultam lezuhanyozni, majd szóltam apucinak, hogy itt az idő. Felhívtam a hugomat (velük volt megbeszélve, h bevisznek kocsival a kórházba). Útközben már 6 percenként görcsöltem.
Beértünk a szülészetre. Pont a mi doktorbácsink volt az ügyeletes.
Át kellett öltöznöm kórházi cuccba, majd megvizsgált a szülésznő.
Kiderült, h ezek csak jósló fájások voltak...
Rátett a fájásmérőre, ami szintúgy nem mutatott ki akkora fájásokat amiket én éreztem... (a fájásmérő az összehúzódásokat méri, de nekem mensis görcseim voltak)
Jött a doktorbácsi, megvizsgált ő is.
1-es méhszáj... Nagyon kevés.
Kaptam egy PIPOLPHEN injekció-t, s azt mondták, h ez most vagy elmúlasztja, vagy megindítja a fájásokat.... Hát nekem megindította. Feküdtem az ágyon és fájtam... nagyon fájtam. Éjféltől reggel 6 ig. Közben folyamatosan pisilni jártam... vagyis inkább csak az ingert éreztem.
Reggel 6 kor megvizsgált a szülésznő, és megállapította, h érdemes volt szenvednem, mert már 2-es a méhszájam, s még azt is elmondta, h ne csodálkozzak azon h egyfolytában pisiingerem van hiszen már ott a baba feje.
Zuhany... ezután jött a doktorbácsi.
Feltettek a fájásmérőre, ami mostmár szép eredményeket mutatott.
Mondták, akkor szóljak, ha jön a fájás mert akkor kell, h megvizsgáljanak. Na ilyenkor mindig meghaltam kicsit...
A doktorbácsi megrepesztette a burkot... Na ez nagyon kellemes volt. Meleg volt, és meg is könnyebbültem...
Felvilágosítottak, h ha lefolyik az infúzió, akkor kérhetek érzéstelenítőt, de amikor kértem, mondták, h valószínűleg már nem lesz rá idő, mert addigra megszületik a baba.
A szülésznő mondta, h akkor szóljak ezután amikor úgy érzem mintha wc-znem kellene... Hát szóltam...
Ekkor ráhúztak a lábamra egy-egy nylonzsákot... fel kellett húznom a nyakamba a lábaim és nyomnom kellett...
Nagyon fáradt voltam ekkorra már, hiszen egész éjjel nem aludtam. képtelennek éreztem magam még arra is, h felemeljem a lábaimat.
Mondták, h muszáj, mindjárt meglesz a baba.
Ez erőt adott, és nyomtam.
A doktorbácsi és a szülésznő is mondták, h nem elég amit csinálok, erősebb nyomás kell.
Sikerült...Kb az ötödik nyomásra kint is volt Bence.



Nem hittem el... Nagyon boldog voltam.

Ebben a pillanatban csörrent meg a telefon a szülőszobán... épp akkor amikor felsírt a fiam... Az idősebbik hugom volt az... aki érdeklődni akart, h mi újság, de ahogy meghallotta Bence sírását, ő is sírva fakadt örömében...

Imádom az én kisfiamat!!!!!!

MEGSZÜLETTEM!




Created by: Ágica