Sajnos ki kellett váltani azt antibiotikumot Bencének, mert éjjel rosszabbodott az állapota.
2010. február 27., szombat
2010. február 25., csütörtök
Képek...
Ágival
a Katca barátjával
a Katca barátjával
a ruhás boltban... szeretek a kosárral játszani:)
A Mamactól és a Papactól kaptam ezt a bilit. Annyira megtetszett nekik a boltban, hogy nem tudták ott hagyni.:)
A Tibcsi szülinapja
A díszítést az Ági vállalta
13 évvel ezelőtt ezen a napon délután negyed kettőkor született meg a Tibcsi.
Anya meglepetés tortát sütött neki ma, és amikor mindenki hazaért, akkor meggyújtotta apa a gyertyákat és a tűzijátékot, majd szóltak a Tibcsinek, hogy jöjjön ki az étkezőbe:)
Anya meglepetés tortát sütött neki ma, és amikor mindenki hazaért, akkor meggyújtotta apa a gyertyákat és a tűzijátékot, majd szóltak a Tibcsinek, hogy jöjjön ki az étkezőbe:)
Láz
Éjjel belázasodtam. Anya már este érezte, hogy melegebb a testem mint szokott, de apa azt mondta, hogy szerinte nem.
Éjjel nyugtalanabb voltam mint szoktam lenni, ezért anya a hasára fektetett, és úgy próbált cicin megnyugtatni.
Egyre csak melegedett a testem, lázasodtam.
Végig anya hasán pihentem, így ő érezte, hogy mennyire forró a bőröm. Éjjel kettő óra körül felébresztett, hogy megmérjük a lázam.
Anya csak 38 fok felett ad lázcsillapítót, mert a láz addig is dolgozik és megöli a vírust.
Mivel 38 felett volt a lázam, kaptam egy adag Panadol BABY szirupot, amit amúgy imádok, mert nagyon finom az íze.
Ezután játszottunk, nevetgéltünk anyával... Próbáltam apát is felébreszteni, de anya rám szólt :(. Reggel mondta apa, hogy ő is ébren volt félig, és hallotta mit csinálunk:)
Szépen lassan lement a lázam, és el is aludtunk.
Reggel beugrottak a Szilviék... Eljöttek apáért.
Kicsit később jött az Ági és elvitt minket a doktornénihez.
A doktornéni kiírt egy antibiotikumot, amit nem kell kiváltani még, csak majd ha lázas leszek. Azt mondta, hogy anya jól gondolja, hogy azért köhögök néha mert az orromból a váladék nem kifelé jön, hanem visszacsorog. Ezért kíírta a CA-KID kalcium szirupot.
Azt mondta, hogy ez azért kell, mert az orrmandulám kicsit duzzadtabb és az nem engedi előre kifolyni a váladékot.
Éjjel nyugtalanabb voltam mint szoktam lenni, ezért anya a hasára fektetett, és úgy próbált cicin megnyugtatni.
Egyre csak melegedett a testem, lázasodtam.
Végig anya hasán pihentem, így ő érezte, hogy mennyire forró a bőröm. Éjjel kettő óra körül felébresztett, hogy megmérjük a lázam.
Anya csak 38 fok felett ad lázcsillapítót, mert a láz addig is dolgozik és megöli a vírust.
Mivel 38 felett volt a lázam, kaptam egy adag Panadol BABY szirupot, amit amúgy imádok, mert nagyon finom az íze.
Ezután játszottunk, nevetgéltünk anyával... Próbáltam apát is felébreszteni, de anya rám szólt :(. Reggel mondta apa, hogy ő is ébren volt félig, és hallotta mit csinálunk:)
Szépen lassan lement a lázam, és el is aludtunk.
Reggel beugrottak a Szilviék... Eljöttek apáért.
Kicsit később jött az Ági és elvitt minket a doktornénihez.
A doktornéni kiírt egy antibiotikumot, amit nem kell kiváltani még, csak majd ha lázas leszek. Azt mondta, hogy anya jól gondolja, hogy azért köhögök néha mert az orromból a váladék nem kifelé jön, hanem visszacsorog. Ezért kíírta a CA-KID kalcium szirupot.
Azt mondta, hogy ez azért kell, mert az orrmandulám kicsit duzzadtabb és az nem engedi előre kifolyni a váladékot.
1 éves koron túli szoptatás: áldás vagy átok?
Vida Ágnes babapszichológus szerint:
"Azt már mindenki tudja -hiszen az összes kismama-média ezt sulykolja-, hogy a WHO (leánykori nevén: Egészségügyi Világszervezet) a 6 hónapig való kizárólagos szoptatást és a 2 éves korig való szoptatást javasolja. Na most azok, akiknek már az első félévben elment a tejük ettől a mondattól sikítófrászt kapnak és lelkifurdalásuk támad, amiért nekik nem sikerült.
Némi klikkesedést érzek én ebben a témában: vannak ugye a szoptató anyák, akik mázlisták, mert nekik sikerült, és a tápszeres anyukák, akik pechesek voltak. Miközben a valóság az, hogy a szoptató anyák egy része keményen megküzdött érte, hogy szoptathasson, a tápszeres anyukák egy része pedig szintén küzdött és mégse sikerült neki.
Már az elején leszögezem: teljes mértékben megértem azokat az anyukákat, akiknek nem sikerült szoptatni, pedig ők küzdöttek, nem célom az ő lelkükbe taposni.
Amivel nem értek egyet, az az a szemléletmód, hogy "mi felnőttek okosak vagyunk, a baba még kicsi, nem tudja mi jó neki, de mi most jól jövünk és megneveljük." Miközben pontosan tudom, hogy a baba ösztönösen tudja, mi a jó neki és nekünk elég csak finoman terelgetnünk ahhoz, hogy azt csinálja, amit szeretnénk. A gyereknevelést nem lehet izomból végrehajtani, kölcsönös kompromisszumokon, megérzéseken, apró dolgokban lemondásokon, más dolgokban való következetességen múlik a siker. Vannak persze olyan gyerekek, akiket elég pár percig sírni hagyni, és soha többet nem kelnek fel éjszaka, vagy akiket nem tör meg, ha egyik napról a másikra elveszik tőlük a cumit, de sokkal többen vannak azok, akiket ez összezavar, akik sírnak, hisztiznek, akiknél alvási vagy viselkedési problémákat okoznak ezek a dolgok.
Nemrégiben írt nekem egy anyuka és azt kérdezte, hogy vajon tudna-e még szoptatni. A babája 6 hetes koráig szopott, azóta eltelt 4 hét, most 10 hetes, vajon, vissza tudnának-e még állni a szopira, van-e még ilyenkor tej. Mondtam neki, hogy igen, a szoptatás abbahagyása után még akár 1 évig is van tej, és rendszeres szoptatással bármikor visszaállítható. Megpróbálták, pár napig kínálgatta a babát: és sikerült nekik! Ő küzdöttek, és sikerrel jártak!
Megértem azokat az anyukákat, akiknek nem jön össze a szoptatás. Felnő a baba tápszeresen is, meg akkor is, ha már 3 hónapos kortól almát eszik. Talán még beteg sem lesz, bár vizsgálatok igazolták, hogy a fél éves kor alatt hozzátáplált vagy tápszerezett gyerekek 50%-kal többet voltak betegek, mint a kizárólagos anyatejesek. Vannak persze olyan tápszeres babák, akik sosem voltak még betegek, de én ismerek olyanokat is, akik folyton betegek, szóval ezen nincs mit vitázni. Sőt: tudok olyan anyatejes babákat, akik folyton elkapnak valamit, meg olyanokat, akik 3 éves korig egyszer sem.
De térjünk vissza a szoptatás lelki oldalára. Az anyatej nemcsak étel: bizonyítottan fájdalomcsillapító és nyugtató hatással bír. Fél éves kor után a táplálék funkciója fokozatosan lelki szükségletté alakul. És amikor eljön az ideje, hogy a baba elválassza magát, mert már nincs szüksége erre a testközelségre, akkor magától elválasztja magát, nem kéri többet.
A szoptatás 1 éves koron túl biztonságot ad a babának. Ebben a korban, 1-3 évs kor között, különösen fontos a kicsik számára a biztonság. Most szakadnak el anyától, egyre önállóbbak lesznek, ez felcsigázza, de ugyanakkor meg is ijeszti őket. Igénylik a babusgatást, a testközelséget. Ezt a szoptatás és a cumi is megadhatja nekik.
Ha ebben a helyzetben azt mondod, hogy erőszakkal elválasztod a kicsit, vagy elveszed a cumiját, arra természetszerűleg sírás és hiszti lesz a válasz. Van, aki szerint a hiszti nevelési hiba eredménye: neki még nem volt dackorszakban levő gyereke :) A hisztivel a gyerek a benne levő hihetetlen akaraterőt és ellenállást fejezi ki. Még nem tudja a düét korlátok közé szorítani és másként levezetni - a szocializáció során ezeket a praktikákat is megtanulja és egyre kevesebbet fog majd hisztizni.
Ha hagyod sírni, hisztizni "majd abbahagyja" jelszóval, azt tanítod neki, hogy "Anya nem segít, hiába kérsz tőle segítséget", megtanulja, hogy már Anyában sem bízhat. Ha elveszed tőle a biztonságot jelentő tárgyakat, vagy a szoptatást, anélkül, hogy helyette mást kapna, ami a biztonságot jelenti neki, azzal a világba vetett bizalma rendül meg.
Szociológusok még vizsgálják, de elgondolkodtató, hogy az a generáció, akiket már hamar elválasztottak és hozzátápláltak, majd viszonylag hamar bölcsődébe kerültek, azok között jóval nagyobb a szakítások, válások aránya, később és nehezebben találnak párt, mint a korábbi generációkban. Nyilván ez globális probléma és a társadalom struktúrájának és az életmódnak az átalakulásából is fakad, de kimutatható az összefüggés.
Azoknak, akik keményen küzdöttek a szoptatásért, de nem jött össze: üzenem, hogy a baba pontosan érzi és tudja, hogy nem ment és hogy sok szeretettel, öleléssel, dédelgetéssel tudod pótolni a szoptatást!
Azoknak, akik hosszan szoptatnak és megvárják, amíg a pici elválasztja magát, gratulálni szeretnék a kitartásukhoz.
Mindegy, hogyan sikerültek a dolgok: a lényeg, hogy ne izomból, és akaratból hanem ösztönösen és szeretetből nevelgesd a csemetédet. Fokozatosan lépésről lépésre vezesd rá arra, amit a világban meg kéne tanulnia, és így ő is fokozatosan fog elszakadni tőled és válik egyre önállóbbá."
forrás: www.kismamablog.hu
2010. február 24., szerda
Státuszvizsgálat
Nemrég értünk haza a védőnénitől, ahova ma egy órára volt időpontunk az egy éves státuszvizsgálat miatt. Elkísért minket a Tibcsi is.
A védőnéni kérdezgette anyát arról, hogy miket tudok már, s ezt be is írta egy számítógépbe. Koromhoz képest minden eredményem tökéletes :)
Megmérték a súlyom a magasságom, a fej és mellkörfogatom.
10 és fél kg vagyok és 80 cm.
A védőnéni kérdezgette anyát arról, hogy miket tudok már, s ezt be is írta egy számítógépbe. Koromhoz képest minden eredményem tökéletes :)
Megmérték a súlyom a magasságom, a fej és mellkörfogatom.
10 és fél kg vagyok és 80 cm.
2010. február 23., kedd
Itt a tavasz...(?!)
A tavasz első jele, hogy kinyílik a hóvirág. A mai sétánkkor láttunk hóvirágot az egyik kertben.
Kellemes idő volt ma, bár még csalóka az időjárás. Sütött a nap, csicseregtek a madarak de azért jól fel kellett öltözni.
Kellemes idő volt ma, bár még csalóka az időjárás. Sütött a nap, csicseregtek a madarak de azért jól fel kellett öltözni.
2010. február 21., vasárnap
2010. február 19., péntek
Anya bejegyzése: Dumagép:)
Elmúltunk egy évesek...
Amikor egy-egy ismerős rákérdez Bencém korára, a következő kérdés általában az, hogy "Megy már?"...
Hát nem, még nem megy. Viszont semmit nem szeretnék erőltetni. Igaz, egyre gyakrabban engedi el a kezünket, vagy a támaszt bármilyen kisebb tárgyba "kapaszkodva", de lépkedni még nem tud.
Ami késik az nem múlik, hiszen mászni is viszonylag későn kezdtünk.
Szoktam is mondani, olyanoknak akik rákérdeznek a járásra, hogy "nem, nem jár még... az én fiam előbb fog beszélni, mint járni".
Már most beszél.
Édesen hablatyol, kicsi kezével mutogatva mellé. Figyeli, hogy mit mondunk és utánoz minket, utánozza a szavakat amiket mondunk.
Vannak szavak amiket tudatosan mond, s van több is amit már érteni is lehet.
Persze az "enny"az még mindig az "anya", a cicit pedig már teljesen érthetően mondja ki... de egyre több mindent értet meg velünk szavakkal.
Amikor egy-egy ismerős rákérdez Bencém korára, a következő kérdés általában az, hogy "Megy már?"...
Hát nem, még nem megy. Viszont semmit nem szeretnék erőltetni. Igaz, egyre gyakrabban engedi el a kezünket, vagy a támaszt bármilyen kisebb tárgyba "kapaszkodva", de lépkedni még nem tud.
Ami késik az nem múlik, hiszen mászni is viszonylag későn kezdtünk.
Szoktam is mondani, olyanoknak akik rákérdeznek a járásra, hogy "nem, nem jár még... az én fiam előbb fog beszélni, mint járni".
Már most beszél.
Édesen hablatyol, kicsi kezével mutogatva mellé. Figyeli, hogy mit mondunk és utánoz minket, utánozza a szavakat amiket mondunk.
Vannak szavak amiket tudatosan mond, s van több is amit már érteni is lehet.
Persze az "enny"az még mindig az "anya", a cicit pedig már teljesen érthetően mondja ki... de egyre több mindent értet meg velünk szavakkal.
2010. február 18., csütörtök
Kötődésre nevelés, avagy alvás, altatás, nevelgetés másképpen
Vida Ági gyermekpszichológus szerint:
"A kötődésre nevelés lényege, hogy hagyjuk gyermekünket a saját tempójában fejlődni, nem erőltetünk semmit, amire még éretlen, nem választjuk el, ha még nem jött el az ideje, megadjuk neki az elalváshoz és az egyéb számára fájdalmas, kellemetlen helyzetekhez azt a plusz szülői segédletet, amire szüksége van. A végeredmény: boldog gyerek és nyugodt, kipihent anyuka.
A legtöbb anyuka azt szeretné, ha a kisbabája átaludná az éjszakát, lehetőleg a saját ágyában, napközben könnyen elaludna és kipihenné magát, amikor fent van, akkor pedig minél többet egyedül játszana. Nem várunk el túl sokat a kisbabától? De igen! A kötődésre nevelés lényege, hogy úgy alakítjuk a szokásokat, ahogy mindenkinek a legjobb, de úgy, hogy ne okozzunk maradandó lelki sérüléseket.
Nagyszüleinknek egyszerűbb dolga volt még, hiszen akkor még létezett a nagycsalád, mindig volt olyan családtag, aki az éppen nyűgösködő kisbabát lefoglalja egy időre, vagy tehermentesítse az anyukát. Külön szobában alvás sem létezett még, természetes volt, hogy a kicsi a testvérekkel, szülőkkel együtt, egy szobában alszik. Aztán a nagycsaládok széthullottak, mindenki saját külön lakást-házat akart, ezeket pedig fenn kellett tartani, az anya is dolgozni kényszerült, a kicsik pedig külön szobát kaptak. Pedig a babák igénye a szeretgetésre, az álomba segítésre megmaradt: ők továbbra sem tudnak segédlet nélkül elaludni (ritka az a baba, aki erre magától képes), igénylik a szülők jelenlétét, ha fájdalmuk van, ha megijednek a sötétben stb. Miért is akarnánk megfosztani őket ettől?
Persze a szülővé válás lemondásokkal jár, de ez nem azt jelenti, hogy az anyának szükségszerűen kialvatlannak kéne lennie. Sőt! Keresni kell azokat a megoldásokat, amik az anya számára is jók és a kicsinek is jók. A kötődésre nevelés erről szól. Arról, hogy nem szabad sírni hagyni a babát, hogy nem szabad olyan szokásokra nevelni, olyasmire “idomítani”, amihez még kicsi, ami nem neki való. Néhány nap sírás után megtanulja az új rendet, de ezzel károkat okozunk, olyanokat, amikre csak felnőttkorban, esetleg egy betegség, egy depresszió vagy más pszichés eredetű probléma kapcsán derül fény.
Soha ne felejtsük el, hogy a kicsi nem egy gép, amit ki be kapcsolgathatunk, vagy egy kutya, akit meg lehet tanítani visszahozni a labdát: ő már fogantatása pillanatától kezdve emberi lény, aki kötődik hozzánk, akinek szüksége van ránk és arra, hogy rajtunk keresztül ismerje meg a világot.
Dr. William Sears “Éjszakai gondoskodás” c. könyve részletesen megmagyarázza, mi a problémák forrása:
“Ha rosszul alszik a baba, az megviselheti az egész családot, ebből sokszor feszültség támad a házasságban, és ez odáig vezethet, hogy a végsőkig kimerülnek a szülők. A kimerültséget általában nem a gyerek okozza. A társadalom a felelős, mert felbomlott a nagycsalád, amely hagyományosan hátteret biztosított a szülőknek. Nem volt ez mindig így, nem várták el az anyáktól, hogy ennyi mindent megtegyenek a család minden tagjáért, miközben alig van érzelmi támaszuk.”
Manapság a szoptatás újra reneszánszát éli – látszólag, hiszen amíg az első hat hónapban dicsőség szoptatni, addig 1 éves koron túl mindenki azt kérdezgeti: Mikor választod már el? Az elválasztásnak sem rajtunk kellene kizárólag múlnia, inkább a babán, hogy őneki mi a jó. A második félévben a szoptatás elkezd lelki szükségletté válni, már nem a táplálkozás eszköze, hanem a feszültségek levezetésének, az élmények feldolgozásának helye, egy kis összebújás, anyai ölelés. Az elválasztódás annyit tesz, mint érlelődni, ha már elég érett a pici, magától elválasztódik, ha mi választjuk el, az olyan, mintha óvoda helyett azonnal az általános iskolába íratnánk be.
Ha idő előtt elválasztjuk, olyan magatartásformákat vehet fel, amikkel azt akarja kifejezni, hogy számára ez a helyzet nem jó, és mivel tehetetlennek érzi magát, más eszközökkel fejezi ki dühét, verekedik, harap, agresszív, ingerlékeny. És mivel mindez belülről fakad, abból az érzésből, hogy nem érezte jól magát, hogy nem kapta meg, amire szüksége lett volna, hogy megrendült a szüleibe, s rajtuk keresztül a világba vetett alapvető bizalom, így ezek a viselkedésmódok az egész életét végigkísérhetik.
Ezzel szemben, ha a kötődésen alapuló nevelést választjuk, egy sor előnnyel szembesülhet, mind az anya, mind a baba. Az anyában több ún. prolaktin hormon termelődik, amely erősíti a gondoskodás képességét, megnyugtatja az anyát és pihentetőbb alvást eredményez, valamint megsokszorozza energiáit, így az éjszakai kelések ellenére is kipihent lesz reggelre és gond nélkül képes teljesíteni a napi kihívásokat.
A gyermek számára hosszú távú hatásokkal bír, ha így neveljük. Megtanul bízni a másikban, a szüleiben, ez kamaszkorban különösen jól jöhet majd. Kiszámíthatóvá válik az élete és ezzel együtt a családé is, hiszen tudjuk, mikor és hogyan alszik el, nem kell a sírást hallgatnunk, nem lesz folytonos lelkiismeret-furdalásunk azért, mert nem elégítettük ki a kicsi lelki igényeit.
Nagyon fontos, hogy a gyerekek ezáltal megtanulnak személyekhez kötődni. Életük folyamán is tartós barátságokat kötnek majd, szerelmeikhez is bensőséges, meghitt kapcsolat fűzi majd őket és ugyanazt a meghittséget adják át gyermekeiknek is, mint amit ők kaptak egész gyermekkorukban.
Rövidtávú pozitív hatás, hogy az így nevelt gyermek nem válik követelőzővé, hisztissé, agresszívvá, ritkábban kell majd büntetnünk, már kisebb korban is jobban fog ránk hallgatni, hiszen a gyermek-szülő közötti bizalomra épül a tekintély, a gyermek jobban elfogadja majd a szabályokat tőlünk."
forrás: www.kismamablog.hu
"A kötődésre nevelés lényege, hogy hagyjuk gyermekünket a saját tempójában fejlődni, nem erőltetünk semmit, amire még éretlen, nem választjuk el, ha még nem jött el az ideje, megadjuk neki az elalváshoz és az egyéb számára fájdalmas, kellemetlen helyzetekhez azt a plusz szülői segédletet, amire szüksége van. A végeredmény: boldog gyerek és nyugodt, kipihent anyuka.
A legtöbb anyuka azt szeretné, ha a kisbabája átaludná az éjszakát, lehetőleg a saját ágyában, napközben könnyen elaludna és kipihenné magát, amikor fent van, akkor pedig minél többet egyedül játszana. Nem várunk el túl sokat a kisbabától? De igen! A kötődésre nevelés lényege, hogy úgy alakítjuk a szokásokat, ahogy mindenkinek a legjobb, de úgy, hogy ne okozzunk maradandó lelki sérüléseket.
Nagyszüleinknek egyszerűbb dolga volt még, hiszen akkor még létezett a nagycsalád, mindig volt olyan családtag, aki az éppen nyűgösködő kisbabát lefoglalja egy időre, vagy tehermentesítse az anyukát. Külön szobában alvás sem létezett még, természetes volt, hogy a kicsi a testvérekkel, szülőkkel együtt, egy szobában alszik. Aztán a nagycsaládok széthullottak, mindenki saját külön lakást-házat akart, ezeket pedig fenn kellett tartani, az anya is dolgozni kényszerült, a kicsik pedig külön szobát kaptak. Pedig a babák igénye a szeretgetésre, az álomba segítésre megmaradt: ők továbbra sem tudnak segédlet nélkül elaludni (ritka az a baba, aki erre magától képes), igénylik a szülők jelenlétét, ha fájdalmuk van, ha megijednek a sötétben stb. Miért is akarnánk megfosztani őket ettől?
Persze a szülővé válás lemondásokkal jár, de ez nem azt jelenti, hogy az anyának szükségszerűen kialvatlannak kéne lennie. Sőt! Keresni kell azokat a megoldásokat, amik az anya számára is jók és a kicsinek is jók. A kötődésre nevelés erről szól. Arról, hogy nem szabad sírni hagyni a babát, hogy nem szabad olyan szokásokra nevelni, olyasmire “idomítani”, amihez még kicsi, ami nem neki való. Néhány nap sírás után megtanulja az új rendet, de ezzel károkat okozunk, olyanokat, amikre csak felnőttkorban, esetleg egy betegség, egy depresszió vagy más pszichés eredetű probléma kapcsán derül fény.
Soha ne felejtsük el, hogy a kicsi nem egy gép, amit ki be kapcsolgathatunk, vagy egy kutya, akit meg lehet tanítani visszahozni a labdát: ő már fogantatása pillanatától kezdve emberi lény, aki kötődik hozzánk, akinek szüksége van ránk és arra, hogy rajtunk keresztül ismerje meg a világot.
Dr. William Sears “Éjszakai gondoskodás” c. könyve részletesen megmagyarázza, mi a problémák forrása:
“Ha rosszul alszik a baba, az megviselheti az egész családot, ebből sokszor feszültség támad a házasságban, és ez odáig vezethet, hogy a végsőkig kimerülnek a szülők. A kimerültséget általában nem a gyerek okozza. A társadalom a felelős, mert felbomlott a nagycsalád, amely hagyományosan hátteret biztosított a szülőknek. Nem volt ez mindig így, nem várták el az anyáktól, hogy ennyi mindent megtegyenek a család minden tagjáért, miközben alig van érzelmi támaszuk.”
Manapság a szoptatás újra reneszánszát éli – látszólag, hiszen amíg az első hat hónapban dicsőség szoptatni, addig 1 éves koron túl mindenki azt kérdezgeti: Mikor választod már el? Az elválasztásnak sem rajtunk kellene kizárólag múlnia, inkább a babán, hogy őneki mi a jó. A második félévben a szoptatás elkezd lelki szükségletté válni, már nem a táplálkozás eszköze, hanem a feszültségek levezetésének, az élmények feldolgozásának helye, egy kis összebújás, anyai ölelés. Az elválasztódás annyit tesz, mint érlelődni, ha már elég érett a pici, magától elválasztódik, ha mi választjuk el, az olyan, mintha óvoda helyett azonnal az általános iskolába íratnánk be.
Ha idő előtt elválasztjuk, olyan magatartásformákat vehet fel, amikkel azt akarja kifejezni, hogy számára ez a helyzet nem jó, és mivel tehetetlennek érzi magát, más eszközökkel fejezi ki dühét, verekedik, harap, agresszív, ingerlékeny. És mivel mindez belülről fakad, abból az érzésből, hogy nem érezte jól magát, hogy nem kapta meg, amire szüksége lett volna, hogy megrendült a szüleibe, s rajtuk keresztül a világba vetett alapvető bizalom, így ezek a viselkedésmódok az egész életét végigkísérhetik.
Ezzel szemben, ha a kötődésen alapuló nevelést választjuk, egy sor előnnyel szembesülhet, mind az anya, mind a baba. Az anyában több ún. prolaktin hormon termelődik, amely erősíti a gondoskodás képességét, megnyugtatja az anyát és pihentetőbb alvást eredményez, valamint megsokszorozza energiáit, így az éjszakai kelések ellenére is kipihent lesz reggelre és gond nélkül képes teljesíteni a napi kihívásokat.
A gyermek számára hosszú távú hatásokkal bír, ha így neveljük. Megtanul bízni a másikban, a szüleiben, ez kamaszkorban különösen jól jöhet majd. Kiszámíthatóvá válik az élete és ezzel együtt a családé is, hiszen tudjuk, mikor és hogyan alszik el, nem kell a sírást hallgatnunk, nem lesz folytonos lelkiismeret-furdalásunk azért, mert nem elégítettük ki a kicsi lelki igényeit.
Nagyon fontos, hogy a gyerekek ezáltal megtanulnak személyekhez kötődni. Életük folyamán is tartós barátságokat kötnek majd, szerelmeikhez is bensőséges, meghitt kapcsolat fűzi majd őket és ugyanazt a meghittséget adják át gyermekeiknek is, mint amit ők kaptak egész gyermekkorukban.
Rövidtávú pozitív hatás, hogy az így nevelt gyermek nem válik követelőzővé, hisztissé, agresszívvá, ritkábban kell majd büntetnünk, már kisebb korban is jobban fog ránk hallgatni, hiszen a gyermek-szülő közötti bizalomra épül a tekintély, a gyermek jobban elfogadja majd a szabályokat tőlünk."
forrás: www.kismamablog.hu
2010. február 16., kedd
Új játékom
Eljött ma hozzánk az Ági, és hozott nekem egy zenélős gitárt ajándékba.
Kicsit félek még tőle, mert nagyon hangosan szól ha megnyomom bármelyik gombot rajta, viszont szeretek játszani vele, de csak olyankor, ha valaki ott van velem.
Anya azt mondja hogy majd megszokom a hangját, minél többet játszom vele.
Anya azt mondja hogy majd megszokom a hangját, minél többet játszom vele.
2010. február 13., szombat
2010. február 11., csütörtök
Fürdőköpeny
Beugrott a Szilvi, és hozott nekem 2 fürdőköpenyt:) Az egyik pont jó rám, a másik pedig picit nagyobb, így azt később fogom használni.
2010. február 9., kedd
Anyu bejegyzése: Blogjátékok
Még tavaly elkezdtem két másik blogot is ezzel a babással párhuzamosan.
Az egyik egy főzőcskézős, receptes blog, a másiknak pedig nem találtam még igazából témát, hanem csak úgy elkezdtem, hogy majd oda teszek olyan dolgokat amik megtetszenek itt az interneten.
Mivel egyre több blogos játék indult útnak az utóbbi időben, úgy gondoltam, hogy az ilyen játékokat abba a blogba fogom tenni, hiszen ez mégiscsak a Bence babanaplója...
TI HOGY OLVASTOK? - BLOGJÁTÉK
Az egyik egy főzőcskézős, receptes blog, a másiknak pedig nem találtam még igazából témát, hanem csak úgy elkezdtem, hogy majd oda teszek olyan dolgokat amik megtetszenek itt az interneten.
Mivel egyre több blogos játék indult útnak az utóbbi időben, úgy gondoltam, hogy az ilyen játékokat abba a blogba fogom tenni, hiszen ez mégiscsak a Bence babanaplója...
TI HOGY OLVASTOK? - BLOGJÁTÉK
Anyutól: Boldog szülinapot Bence!
Drága kisfiam! Boldog szülinapot!
A videót anyutól
A videót anyutól
Ezt a képet és a verset a Mamacék küldték Neked:)
Egyéves lettél.
Kicsi gödrös kezed arcomra teszed
kedvesen, ha hozzád beszélek,
tündérmosollyal porcelánarcodon
megpihensz egy percet.
Egyetlen gyertyádat még elfújni nem,
csak csodálni tudod,
de apró kezeddel örömöd győztesen
a tortába tapsolod...
Nagyon Sok Boldog Születés Napot Kívánunk Unokáknak Bencusnak:)
 |
2010. február 8., hétfő
Szilviék ajándéka
Felköszöntöttek a Szilviék. Két pólót kaptam tőlük.
Ez az egyik póló amiben ezen a képen vagyok
Ez pedig a másik
2010. február 7., vasárnap
Szülinapi buli
Eljött ma hozzánk a Mamac, a Papac, a Zsuzsi, a Gábor, az Ági és a Dávid. Megünnepeltük a szülinapomat.
Anya készített csontlevest, brassóit, és mézes citromos csirkeszárnyat sült krumplival.
Mamacéktól kaptam ajándékba egy bilit:) és egy trikó-gatyó együttest.
Az Ágiéktól egy betonkeverőkocsit és egy kismacit kaptam.
Anyáék a kis cipő mellé építőkockákat vettek nekem.
Zsuzsi játszik velem az új játékaimmal
Gáborral megnéztük a "veszélyest":)
Dávid átadta az ajándékot
Összekentem mindent a tejszínhabos tortával amit az Ági hozott
Papac nevettetett
Mamaccal
Ágival
Az Ágiéktól egy betonkeverőkocsit és egy kismacit kaptam.
Anyáék a kis cipő mellé építőkockákat vettek nekem.
Zsuzsi játszik velem az új játékaimmal
Gáborral megnéztük a "veszélyest":)
Dávid átadta az ajándékot
Összekentem mindent a tejszínhabos tortával amit az Ági hozott
Papac nevettetett
Mamaccal
Ágival
12 hónapos babák általában
Mozgásfejlődés
Guggoló helyzetből térdeit kiegyenesítve, a talajtól elrugaszkodó mozdulattal emelkedik álló helyzetbe. Állás közben 90°-ban képes elfordítani testét. Kialakult járómozdulatai ellenére a mászást részesíti előnyben. Mászógyakorlatait új mozgásterére, a lépcsőkre is kiterjeszti, le-fel közlekedik. Előfordulhat, hogy kimászik kiságyából vagy járókájából. Járását újabb és újabb eredményekkel (megállás, integetés, hátrálás, játékszállítás) gazdagíthatja. Fürdővizében úszómozdulatokat végez. Állásból könnyed mozdulattal ereszkedik ülő helyzetbe. Hüvelykujja teljes összhangban működik többi ujjával. Tartóedények fedelét leemeli. Kézműködése elkülönült. Tevékenykedése során az előnyben részesített kézzel szabadon játszik, míg a másikat tartó és megőrző műveletekre használja. Mutatóujjával mások figyelmét a számára érdekes dolgokra irányítja. Ugyanezzel az ujjal feldöntheti vagy továbblökheti játékait. A vetkőzés folyamatát kitapasztalva, levetheti magáról ruhadarabjait.
Beszédfejlődés
Felismeri a nyelv érzelmeket, indulatot kifejező feladatát. Ismételgeti azt az indulatszót, amelyet gyakorta hall édesanyjától. Szókészletének elemeit szorgalmasan gyakorolja. A „mama" és „papa" szóalakok mellett már több szó szerepelhet szókészletében (nem, baba, pá-pá, valamint néhány hangutánzó szó, például „vau-vau"). Gügyögyő-gagyogó gyereknyelvén rövid „mondatokat" is megszólaltat. Azonos szóval jelöli az egy fogalomkörbe tartozó tárgyakat, egyre eredményesebben különíti el egymástól a tárgyak neveit. (Szókészletében például ugyanaz a szó- „je" - utalhat a repülő tárgyakra általában, ennek megfelelően a papírsárkányra éppúgy, mint a repülőgépre.)
Az értelem fejlődése
A dolgokat a maguk egységében, egymástól elkülönült, de egymással időben és térben összekapcsolható valóságelemekként érzékeli, és ezeket a tapasztalatokat játéktevékenységekbe ágyazva sokféleképpen értékesíti. Nagy érdeklődéssel tanulmányozza a tárgyak mozgását: pörgeti, megfordítja, felhalmozza játékait, élvezettel rakosgatja ezeket tartóedényükből ki és be. Tevékenykedése során három vagy ennél több építőhasábot helyez poharába, dobozából kiszedegeti apróbb tárgyait, az építőelemeket, a játékgolyót. Alak- és színbeli azonosságok alapján csoportosítja ismert játékait. A kezében levő két tárgy közül egyet a szájába dug vagy hónaljába szorít, hogy megszerezhesse a harmadikat. Játszó és tárgyelérő műveletei során az előnyben részesített kezével tevékenykedik, a másikat kapaszkodásra, játékmegőrzésre használja. A különböző eseményekre egyre hosszabb ideig emlékezik. Utánzó gyakorlatait a korábbinai sokkal nagyobb figyelemösszpontosítással és sokkal pontosabb felidézéssel végzi. Utánzó mozdulatokkal idézi fel a távol levő személy viselkedését. Önmagát a környező tárgyak és dolgok világától különálló egészként érzékeli. Különböző személyekhez eltérő érzelmi reakciókkal kapcsolódik, ennek megfelelően bizalma személyenként változik, erős ingadozást mutathat. A cselekvések tényleges megvalósítása vagy az események bekövetkezése előtt ő már gondolatban felké-. szül a várható következményekre.
Közösségi kapcsolatok
Idegen helyen vagy ismeretlen emberek közelében félelemmel húzódik az anyai „védőszárnyak" alá. Az édesanyától való elszakadás minden formája megrázó élmény számára. Ragaszkodó érzésekkel kapcsolódik környezete szeretett személyeihez és bizonyos tárgyakhoz, például játékaihoz, ruhadarabjaihoz. Az elutasító, ellenkező megnyilvánulások - gyakoriságuk alapján - jellemző színezetet adnak viselkedésének. Az is előfordulhat, hgy hisztériás kitörések „bevetésével" próbálja érvényesíteni akaratát. A közös játéktevékenységekben megérti szerepét, ügyesen teljesíti feladatát. Előfordulhat, hogy lemond játékáról, és átnyújtja azt a kérő személynek. Egyes embereket határozottan jobban kedvel a többinél.
Evés, alvás, öltözés
Nem akar enni, válogat, bele se kóstol egy-egy új ételféleségbe. Határozottan ragaszkodik az önálló étkezéshez. Napi háromszori főétkezést igényel. Poharából önállóan iszik. Étkezés közben kanalaz. A lefekvés ellen élesen tiltakozik. Valószínű alvási problémák háborítják éjszakai nyugalmát. Napközi alvásainak száma egy (kora délután). Segítő mozdulatokkal alkalmazkodik öltöztetése egyes mozzanataihoz.
forrás: kismamablog.hu
Guggoló helyzetből térdeit kiegyenesítve, a talajtól elrugaszkodó mozdulattal emelkedik álló helyzetbe. Állás közben 90°-ban képes elfordítani testét. Kialakult járómozdulatai ellenére a mászást részesíti előnyben. Mászógyakorlatait új mozgásterére, a lépcsőkre is kiterjeszti, le-fel közlekedik. Előfordulhat, hogy kimászik kiságyából vagy járókájából. Járását újabb és újabb eredményekkel (megállás, integetés, hátrálás, játékszállítás) gazdagíthatja. Fürdővizében úszómozdulatokat végez. Állásból könnyed mozdulattal ereszkedik ülő helyzetbe. Hüvelykujja teljes összhangban működik többi ujjával. Tartóedények fedelét leemeli. Kézműködése elkülönült. Tevékenykedése során az előnyben részesített kézzel szabadon játszik, míg a másikat tartó és megőrző műveletekre használja. Mutatóujjával mások figyelmét a számára érdekes dolgokra irányítja. Ugyanezzel az ujjal feldöntheti vagy továbblökheti játékait. A vetkőzés folyamatát kitapasztalva, levetheti magáról ruhadarabjait.
Beszédfejlődés
Felismeri a nyelv érzelmeket, indulatot kifejező feladatát. Ismételgeti azt az indulatszót, amelyet gyakorta hall édesanyjától. Szókészletének elemeit szorgalmasan gyakorolja. A „mama" és „papa" szóalakok mellett már több szó szerepelhet szókészletében (nem, baba, pá-pá, valamint néhány hangutánzó szó, például „vau-vau"). Gügyögyő-gagyogó gyereknyelvén rövid „mondatokat" is megszólaltat. Azonos szóval jelöli az egy fogalomkörbe tartozó tárgyakat, egyre eredményesebben különíti el egymástól a tárgyak neveit. (Szókészletében például ugyanaz a szó- „je" - utalhat a repülő tárgyakra általában, ennek megfelelően a papírsárkányra éppúgy, mint a repülőgépre.)
Az értelem fejlődése
A dolgokat a maguk egységében, egymástól elkülönült, de egymással időben és térben összekapcsolható valóságelemekként érzékeli, és ezeket a tapasztalatokat játéktevékenységekbe ágyazva sokféleképpen értékesíti. Nagy érdeklődéssel tanulmányozza a tárgyak mozgását: pörgeti, megfordítja, felhalmozza játékait, élvezettel rakosgatja ezeket tartóedényükből ki és be. Tevékenykedése során három vagy ennél több építőhasábot helyez poharába, dobozából kiszedegeti apróbb tárgyait, az építőelemeket, a játékgolyót. Alak- és színbeli azonosságok alapján csoportosítja ismert játékait. A kezében levő két tárgy közül egyet a szájába dug vagy hónaljába szorít, hogy megszerezhesse a harmadikat. Játszó és tárgyelérő műveletei során az előnyben részesített kezével tevékenykedik, a másikat kapaszkodásra, játékmegőrzésre használja. A különböző eseményekre egyre hosszabb ideig emlékezik. Utánzó gyakorlatait a korábbinai sokkal nagyobb figyelemösszpontosítással és sokkal pontosabb felidézéssel végzi. Utánzó mozdulatokkal idézi fel a távol levő személy viselkedését. Önmagát a környező tárgyak és dolgok világától különálló egészként érzékeli. Különböző személyekhez eltérő érzelmi reakciókkal kapcsolódik, ennek megfelelően bizalma személyenként változik, erős ingadozást mutathat. A cselekvések tényleges megvalósítása vagy az események bekövetkezése előtt ő már gondolatban felké-. szül a várható következményekre.
Közösségi kapcsolatok
Idegen helyen vagy ismeretlen emberek közelében félelemmel húzódik az anyai „védőszárnyak" alá. Az édesanyától való elszakadás minden formája megrázó élmény számára. Ragaszkodó érzésekkel kapcsolódik környezete szeretett személyeihez és bizonyos tárgyakhoz, például játékaihoz, ruhadarabjaihoz. Az elutasító, ellenkező megnyilvánulások - gyakoriságuk alapján - jellemző színezetet adnak viselkedésének. Az is előfordulhat, hgy hisztériás kitörések „bevetésével" próbálja érvényesíteni akaratát. A közös játéktevékenységekben megérti szerepét, ügyesen teljesíti feladatát. Előfordulhat, hogy lemond játékáról, és átnyújtja azt a kérő személynek. Egyes embereket határozottan jobban kedvel a többinél.
Evés, alvás, öltözés
Nem akar enni, válogat, bele se kóstol egy-egy új ételféleségbe. Határozottan ragaszkodik az önálló étkezéshez. Napi háromszori főétkezést igényel. Poharából önállóan iszik. Étkezés közben kanalaz. A lefekvés ellen élesen tiltakozik. Valószínű alvási problémák háborítják éjszakai nyugalmát. Napközi alvásainak száma egy (kora délután). Segítő mozdulatokkal alkalmazkodik öltöztetése egyes mozzanataihoz.
forrás: kismamablog.hu
2010. február 6., szombat
A tortasütés napja...
Anya ma nagyon sokat dolgozott a konyhában. Ma sütötte meg a tortámat:) Sütött más sütiket is.
Holnap jönnek hozzánk a Mamacék, a Zsuzsiék és az Ágiék azért, hogy megköszöntsenek a szülinapomon:)
Holnap jönnek hozzánk a Mamacék, a Zsuzsiék és az Ágiék azért, hogy megköszöntsenek a szülinapomon:)
Íme a tortám, még gyertya és tűzijáték nélkül:)
2010. február 5., péntek
A tortához valók vásárlása II.
Minden nap kell valamit venni a tortámhoz:)... Ahogy anya eszébe jut, hogy mit nem vett még meg hozzá, úgy vásárolunk...:)
Tegnap a pudingport, ma pedig margarint vettünk a krémhez, meg csokit amit ráreszel majd anya.
Kellett ma vennünk pelenkát is, mert amit anya rendelt az internetről az sajnos nem érkezett meg mára, így hétvégére biztosan nem lenne elég ami van itthon.
Eddig tépőzáras pelust használtunk, de most rendelt anya UP&GO-t innen: http://onlinebolt.eu .
Ja... És napok óta le akartam írni, de mindig elmaradt... Még januárban kijött a nyolcadik fogam:)
Tegnap a pudingport, ma pedig margarint vettünk a krémhez, meg csokit amit ráreszel majd anya.
Kellett ma vennünk pelenkát is, mert amit anya rendelt az internetről az sajnos nem érkezett meg mára, így hétvégére biztosan nem lenne elég ami van itthon.
Eddig tépőzáras pelust használtunk, de most rendelt anya UP&GO-t innen: http://onlinebolt.eu .
Ja... És napok óta le akartam írni, de mindig elmaradt... Még januárban kijött a nyolcadik fogam:)
2010. február 2., kedd
A tortához valók vásárlása
Ma reggel elmentünk a Mónival a Lidl-be. Mivel nincs messze, anya ölébe ülve lehettem elöl. A kocsiban, jót nevettünk mert tüsszentettem kettőt, mire a nyál beterítette a műszerfalat. Persze anya egyből letörölte, miközben én vigyorogva a Mónira néztem:D
Délután elmentünk sétálni. Jó sokat, majdnem két órán keresztül sétáltunk.
Anya szeretne tortát készíteni a szülinapomra, ezért a hozzávalókat vettük meg.
Elsétáltunk a legközelebbi cukrászdába, ahol torta tetejére való mesemintás ostyát akartunk venni, de anyának egyik sem tetszett, így nem vettünk...A papírboltban tortaalátétet, gyertyát és tűzijátékot vettünk. Bementünk a kínaiba és vettünk nekem egy kis tornacipőt, ami az egyik szülinapi ajándékom lett.
Hazafelé végig bohóckodtunk és hangosan nevetgéltünk anyával. Mikor már majdnem hazaértünk végre, anyunak eszébe jutott, hogy nem vett tojást, ezért visszafordultunk, és elmentünk a zöldségboltba:)
Délután elmentünk sétálni. Jó sokat, majdnem két órán keresztül sétáltunk.
Anya szeretne tortát készíteni a szülinapomra, ezért a hozzávalókat vettük meg.
Elsétáltunk a legközelebbi cukrászdába, ahol torta tetejére való mesemintás ostyát akartunk venni, de anyának egyik sem tetszett, így nem vettünk...A papírboltban tortaalátétet, gyertyát és tűzijátékot vettünk. Bementünk a kínaiba és vettünk nekem egy kis tornacipőt, ami az egyik szülinapi ajándékom lett.
Hazafelé végig bohóckodtunk és hangosan nevetgéltünk anyával. Mikor már majdnem hazaértünk végre, anyunak eszébe jutott, hogy nem vett tojást, ezért visszafordultunk, és elmentünk a zöldségboltba:)
2010. február 1., hétfő
Anya: Egy évvel ezelőtt... avagy az utolsó napok szülés előtt
Pontosan egy évvel ezelőtt volt...
...a HUGIM szalagavatójára készültünk... Egyáltalán nem volt biztos, hogy ott tudok lenni, hiszen nagyon közel volt a két időpont.
A szalagavató, ami február 6-án volt, illetve a kiírt szülési dátum, ami eredetileg február 8... Hugimnak megígértem, hogy ott leszek, de nem voltam benne biztos, hogy ez összejön...
Bence 23 hetesen
Január 28-án szerdán, borzalmasan elkezdett görcsölni a fejem. Megmértem a vérnyomásomat, és iszonyatosan magas volt. Nagyon megijedtem, és sírni kezdtem. Felhívtam anyukámat aki nyugtatgatott, hogy ne sírjak. Tudtam, hogy a magas vérnyomás problémákat okozhat a terhesség alatt, pláne az utolsó hetekben.
Este eljött az Ági, és felhívta az ő nőgyógyászát aki azt mondta, hogy minél hamarabb menjek be az én orvosomhoz, mert a magas vérnyomás nem játék.
Tisztában voltam vele, hogy attól a szélsőséges időjárástól magas, és fáj a fejem, ami odakint volt, s hittem, hogy reggelre elmúlik. Reggel kicsit lentebb ment, de mivel aznap kellett NST-re mennem elmondtam az orvosomnak, hogy mi volt, s kérdeztem tud e valamit adni, illetve megjegyeztem, hogy remélem nem kell befeküdnöm a kórházba.
Kaptam valami vérnyomáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót a fejemre, s elengedett haza, de csak összepakolni, mert reggel be kellett hogy feküdjek a kórházba.
Anyu volt velem, s megint sírva fakadtam neki.
Nem akartam kórházban tölteni a terhességből fennmaradó időt.
Reggel szépen felpakolva bementem a kórházba. Sírtam mindig mikor jött hozzám valaki.. haza akartam velük menni:) Mint egy rossz gyerek:)
Pár nap után olyan jól lettem, hogy haza is mehettem. Pontosabban következő hét szerdán mentem haza. A kórházban eltöltött idő arra volt jó, hogy megismerkedjek a nővérekkel, szülésznőkkel, orvosokkal, és egy csomó jó fej csajszival akik szintén a babájukat várták...:)...
Eltelt pár nap.... Otthon összetakarítottam, mostam... és pihengettem...
Péntek este elmentünk a szalagavatóra, hisz megígértem, hogy ott leszek:), ott is voltam. Igaz, ruha már nem nagyon volt ami feljött rám, de megoldottam:)
Hugim és barátnői
Kb a felénél eléggé rosszul lettem bent ezért az Ági kikísért a levegőre. Jókat nevettünk, mert ekkora hassal nagyon sokat szerencsétlenkedtem:)
Nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam végig bent lenni a műsoron...
Haza indultunk, de előtte még benéztünk a TESCO-ba, mert meg szerettem volna venni Bencusom első pelenkacsomagját. A TESCO-ban eléggé fájtam, görcsölgettem, le-le ültem mindenre amire csak lehetett...:)
Otthon le is pihentem, mert nagyon elfáradtam...
Szombat éjjel kicsit görcsölgetett a hasam.
Másnap délelőtt apunk elkísért a boltba, nem engedett el már egyedül. Addig is sokat sétált velem, hisz mindketten tudtuk, hogy ekkora hassal is kell a mozgás.
Az igazság az, hogy mozogtam én végig... Két héttel a szülés előtt tettem le a biciklit. Addig reggelente bringával tekertem el a boltba. Mondták is sokan, hogy nem szabad már... meg nagyon vigyázzak... Vigyáztam is.
Amikor csúszós volt az út, olyankor nem mentem a boltba, nemhogy biciklivel... sehogy.
Szóval, február 08-án vasárnap elsétáltunk a boltba. Már nagyon nehezemre ment a séta, meg meg kellett állnunk, mert bekeményedett a pocakom.
Hazamentünk, s ledőltem pihenni.
Délután kezdtem érezni a görcsöket, keményedéseket.
A folytatást leírtam még februárban...
Íme: Bence születésének története
...Most pedig már majdnem egy éves az én drága kisbabám!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)